Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)

III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948

* * * Az egyházi iskolák államosítása tanügyi reformok szempontjából hozott ugyan eredményt, de gazdasági szempontból teljesen hibás számításokon alapult. A szerzetesi birtokok bérbe adva, elzálogosítva csak a várt jövedelem töredékét nyújtották, így az iskolaépületek és a templomok állapota már a béke éveiben mutatta, hog)

7 hiányzik a pénz a szükséges karbantartásra. A háborús pénzügyi terhek pedig teljesen kilátástalanná tették a tanügyi intézmények ellátását. így 1801-ben, a Lunéville-i béke után beállt nyugalmasabb légkört a kormány arra használta fel, hogy megszabaduljon a volt egyházi iskolák fenntartásának terheitől. A nemzeti érdekek figyelembe vételének gesztusával visszaállította a megszüntetett régi iskolafenntartó rendeket, illetve a visszaállítás után azok átvételére kötelezte őket. (így pl. a bencéseket 10 gimnázium vállalására.) Az intézkedés a kormánynak kettős hasznot hajtott: anyagilag megkönnyebbült, az egyház pedig továbbra is vállalta iskoláiban az állam tanügyi reformjait. Egerben a tűzvész után még egy év múlva is tető nélküli iskolában tanítottak, esőben a tanulókra csurgott a víz. A kormány ígérgette a sürgős segítséget, de semmit sem adott. Miklósi Ferenc nagyprépost a városrész híveinek adományaiból vette ideiglenes tető alá az épületeket, hogy a rákövetkező őszi esőzésekben össze ne omoljanak, így némi biztonságban várták a rendeletet, mely 1802. április 25-én megnyitotta számukra, ha nem is a beköltözhető otthont, de az iskolát mint sajátjukat és a templomot. Június 25-én jelent meg a hivatalos visszaállítási okirat, melynek szövege szerint "a ház és a templom jó állapotban, a szükséges javítások végrehajtása után adandó át a cisztercitáknak", de a kormány részéről ez is csak ígéret maradt.

154 Ellenben vigasztalhatta őket a pásztói fogadtatás, mely oly örvendetesen különbözött Zborka Metód 100 évvel azelőtti kalandjától. Kedves leírását Csór Gáspár jegyző tollából közöljük:

155 "Ezen Folyó 1802

dík Emlékezetes Esztendőben elől fordult Szent György Havának épen 25

dik Szerencséssen fel virradóit Napián Nagy Méltóságú Miktóssj Fercncz Consecráll Egri Püspök és e Részben el választatott Királyi Commissarius Eő Nagyságának Presidiuma alatt, Jelen létekben Tekénletess Gosztonij Pál uram /?/ v. Ispány, Nóvák Joachim Cameralis Praefectus, Nagyon Tisztelendő Gégell Joseph Ceremonarius egyszer és mind Expeditor Uraknak, úgy Tckéntetes Fráter Pál uram /?/, mint Gosztonij Ignácz v. Szolga Bíró Plalhy Joseph Assessor Kaszass János Fiscalis és Nemzetes Demkó János Esküit Uraknak, az Főtisztelendő Pater Cijstercita Urak Nagy tisztelettel introducállaltak akiket tudni illik ez előtt 14 Esztendőkkel vagy is az 1788^^ Gyászos Esztendőben Boldog Emlékezetű Második Joseph, volt Fölséges Császárunk valamint Orőkőss birtokaikban volt uradalmokbúl, úgy szintén Isten és világ előtt teczetős Fejér és Fekete Színekkel tarkáztatolt Szerzzetes őltőzetteikbűl ki vetkőztetvén, és mind álaltok való Jobbágyaiknak, 's. mind pedig egész várossunknak feleilhetellen szánakozássával el tőrlőtt. Most azomban Dűcsősségessen uralkodó MÁSODIK FERENCZ Koronás Magyar 154. KASSUBA, 52-53. p., KASSUBA - BÉKEFI, 124-127. p. 155. Protocollum Sessionum Scnatorialfium] Oppidi Pásztó 1788. 23-25. p.