Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)

III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948

békességgel birták, ante tempus Turcicum pedig felette nagy templomjuk 's Monostorjók Béla király átlal építve volt itt."

147 A pásztói birtokot azonnali hatállyal a királyi kamara vette kezelésbe. A kápolna felszerelését szegény vagy kegyúr nélküli egyházak között osztották szét.

148 (A pásztói is az utóbbiak közé tartozott.) Az egri elöljáró, Plachy Cyrill visszatért hazájába, Morvaországba, ahol az olmützi egyházmegyében remélt alkalmazást (a feloszlatott Wellehrád többi szerzetesei is egyházmegyéknél helyezkedtek el). A gimnázium tanárainak a helytartótanács 300 Ft fizetéssel továbbra is felajánlotta állásukat. Gondolkoztak ugyan rajta, hogy ne kövessék-c a volt jezsuiták példáját, de Esterházy biztatására, aki nagyon féltette az iskola katolikus és magyar jellegét, mégis az ajánlat elfogadása mellett döntöttek. Lakást magánházaknál kaptak, csak a gyöngyösi születésű Schumann Teofil igazgatónak biztosított a püspök lakást és hivatali szobát a szemináriumban. 1786-tól a gimnáziumok hivatalos adminisztrációja a német nyelvre tért át. Schumann az iktatást továbbra is latin nyelven végezte, míg 1788-ban külön rendelettel nem kötelezték a németre. De főigazgatójával, a jóindulatú és hazafias érzelmú Török Lajos gróffal változatlanul latinul levelezett. 1790-ben, II. József halála után Zűri apát és a pásztói ciszterciek is fellélegzettek. Abban a reményben, hogy hamar meghallgatást nyernek, külön-külön az 1790-91-es országgyűléshez fordultak a pilis-pásztói apátság helyreállítása érdekében. Az egri tanárok kérésükbe belefoglalták a magyar apát választásának lehetőségét is, amelyet az előző országgyűlések kívántak. A pásztóiak kérvényét Török Lajos gróf terjesztette az orszggyűlés elé. A kísérlet az akkori politikai helyzetben korainak bizonyult. 1789ben indult meg a francia forradalom, amely egész Európát labilissá tette, és az osztrák uralkodóházat állandó fegyveres készültségre kényszerítette. A magyar országgyűlésnek első gondja pedig a II. József idején annyira veszélyeztetett magyar önállóság biztosítása volt. Azt tudniillik II. Lipót rövid uralkodása alatt éppen csak megkezdhette, 1792-től, I. Ferenc trónra lépésétől pedig már csak a francia háborúk fenyegető légkörében folytathatta. Nem is említve a gazdaságilag állandóan nehezedő helyzetet, mely az államosított szerzetesi vagyonok visszaadását akadályozta, s a "felvilágosodás" mindjobban terjedő légköre sem éppen a szerzetesek ügyét mozdította elő. Hogy ez milyen komolyan ható tényezővé erősödhetett, Kassuba tanulmánya két egri adaton példázza. Az "exeiszterci" tanárok negyedévenkinti 75 Ft fizetését az egri sóhivatal Nagy János nevű pénztárosa rongyos zacskókba kötött garasokban és krajcárokban - melyek közt egy csomó forgalomból kiment régi darab is akadt - adta át nekik, testületileg odarendelve őket olyan időben, amikor tanórájuk volt az iskolában. Minthogy megbízottnak nem adta át a fizetést, olykor hónapokba tellett, míg hozzájutottak, ócska zacskóstól cipelve azt végig a városon. Hiábavalónak bizonyult minden panasz a kincstári hivatalhoz. Ugyanígy bánt velük a postatiszt, aki a hivatalos leveleket csak külön pénzért volt hajlandó átadni vagy továbbítani.

149 147. Protocollum, 1759-1800. 1787. szeptember 18. 148. BÉKEFI, II. 475. p. 149. KASSUBA, 45. p., KASSUBA-BÉKEFI, 122. p.