Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)

II. fejezet Wellehrád kísérlete. 1699 - 1776

rend érdekeit a hatóságok, a birtokosság és a város előtt, amitől igen sok baj keletkezik, legelső sorban pedig megakad a ciszterciek magyarországi terjeszkedése. Neki magának két, Benkovicsnak három jelöltje is volt, akiket ajánlani tudott. Sajnos, Máty udvarias húzódással, a kolostori magas létszámra hivatkozással későbbi próbálkozásra utasította őket, de kormányzása alatt egyedül a szegedi Hantzmann Imre került felvételre a negyvenes évek végén.

109 Jóllehet Verebélyt a pásztói apátság 1733-ban 25 évre vette zálogba, azt Mária Terézia már 1749-ben eladta Almásy Jánosnak.

110 Hosszas alkudozások után végre 1757. november 28-án kötött egyezséget az apátság Almásyval a birtok átengedéséről.

111 Szinte ugyanekkor, november 12-én meghalt Benkovics Mihály is, vitatlan érdemeket szerezve a pásztói apátságnak a szentkúti búcsúk felvirágoztatásával. A szentkúti kápolnában temették el.

112 A búcsújáróhely templomát nemsokára Almásy építtette fel, gondozását pedig a család által kedvelt ferencrendiekre bízta, akik - II. József idejét leszámítva - századunk negyvenes éveiig megtartották népszerűségében (az napjainkban is tart). Viszont a pásztói apátságnak ez a pozitív szerepe a környék hitéletében a zálogbérlet megszűnésével folytatás nélkül maradt. % sic t;< Mály apát halálával (1748) újra felrémlett Wellehrád előtt a hivatalos magyar fórumok bizalmatlanságának lehetősége. Valóban, mikor a kolostor az önálló pásztói konvent felállításának gazdasági alapja híján arra kérte Mária Teréziát, hogy 1748-ban megválasztott új apátját, Hauck Antalt (most már Wellehrád kifejezése szerint "még ez egyszer") nevezze ki pásztói apátnak, a magyar kancellária nehézségekre hivatkozott, és először jelentést kért az apátság állapotáról. Wellehrád részéről azt Wlach Róbert, Pásztó volt jószágigazgatója állította össze. Megismételte azt az állítást, hogy a plébániatemplom az épületekkel együtt (az iskolával is) az apátság területén áll, és panaszként hozta fel, hogy a birtoklás ügye megoldatlan, a birtokok jövedelme pedig nagyon szerény. Szerencsére érdemül említhette, hogy a magyar rendtagok útján sikereket ért el a Mária-tisztelet előmozdításában. Nem volt megnyugtató tünet, hogy egyidejűleg felsőbb megbízásból Barkóczy egri püspök is jelentést terjesztett fel Pásztó helyzetéről, ezt egyházi és világi vegyes bizottság állította össze. Bár az uralkodó megadta a kinevezést (a pásztói apátság helyreállításának kötelezettségével), a hivatalos magyarországi hangulat a külföldi apátságok ellen fordult. Az 1751-es országgyűlésen olyan indítvány hangzott el, hogy a hazai intézményeket a püspökök vehetik kezelésbe, míg az apátságok a megfelelő hazai eredményt fel nem mutatják.

113 A helytartótanács azonban már a Hauck kinevezése utáni évben annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Pilis és Pásztó 109. Uo. 352-354. p. 110. Uo. 238. p. 111. Uo. 242. p, BÉKEFI, III. 228-230. p, illetve a CVII. sz. oki. 112. BÉKEFI, II. 393. p. 113. Uo. 27-33. p.