Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG
azonban a serfőzés jogát nem engedélyezte neki azzal az indokkal, hogy "sem a zálogos birtokosai, sem elei, sem maga a serfőzés gyakorlatában nem volt"? 6 A pásztói kelmefestő (tinetor) mester fordult intézkedésért a vármegyéhez, hogy mi legyen a hozzá festésre beadott, elkészített azon munkákkal, amelyek "nála megfestve hevernek és ki nem váltatnak a tulajdonosaik által"! A közgyűlés ennek az ügynek az elintézését is a szolgabíróra bízta. Jelentéséből azt tudjuk meg, hogy a festő azt kéri, hogy eladhassa az el nem vitt kész árút, s így megkaphassa munkája bérét. 77 Az 1820. évi Boldogasszony (augusztus) havának 26-ik napján tartott közgyűlés foglalkozott a festő mesterek Egerből is érkezett hasonló panaszaival, kéréseivel. Olyan általános rendelkezéshez, mely szerint a bennmaradt, el nem vitt ruhát el lehetne adni a határidő lejárta után, nem járul hozzá a vármegye. "A magányos szerződésekre ezen Megye rendelkezése ki nem terjeszthetvén, ezekidán ahhoz tartsák magokat a festők, amint a [polgárok] a festőkkel egyezni fognak."™ * * * A korai céh privilégiumlevelekben csupán a mesterség tanításáról és a jó erkölcsre nevelésről volt szó. Szervezett szakmai oktatással a 19. században találkoztunk először. Richter Alajos megbízott főigazgató Kassáról 1846-ban a szűcs céhnek küldi meg a vasárnapi tanodák felállításáról szóló királyi rendeletet. Az "elemi tanodákban" nem tanult 12 éves kort megélt fiatalok számára "vasárnapi tanodákban szükséges oktatás adassék". Ez év február 10-én kelt ez a királyi rendelet. Az indoklásban többek között szerepel, hogy ez a vasár és ünnepnapokon tartandó pótló oktatás és a fiatalabb korban tanultak ismétlése annál biztosabban célravezető lesz, mert olyan napokon zajlik, melyeken a kenyérkereső munka szünetel. Az isteni szolgálat után a tanítás a munka mulasztása nélkül történhet "a kerületben lévő városokban és népesebb községekben a 12 évet meghaladó ifjak, leginkább pedig kézmíves inasok és legények számára ... vasárnapi tanodák felállítását sikerelje". A gyakorlati eljárás e célból a következő: 1. A vasárnapi tanodába 12 évet betöltöttek vehetők fel, hiszen e kor előtti gyermekek számára az elemi tanoda kötelező. 2. Az oktatás a legszükségesebb előismeretekre szorítkozik, miért is a tanítandó tárgyak a vallás és erkölcs, a Szentírás kivonata, olvasás, írás, számvetés fő szabályai, természetrajz, természettan elemei, s mindez anyanyelven. 3. A tanítás reggel 9 órától 12 óráig tart. Ebből egy óra hit és erkölcstan, Szentírás magyarázat a katolikusoknak. A többi órákat valláskülönbség nélkül mindenki számára tartották. 76. HML IV-l/a. 83. kötet 1821.470. sz. 77. HML IV-l/b. 352. doboz, 1820. 673. és 614. sz. 78. HML Evi CLXIII/a. 236.1819. április 9., illetve LÉNÁRT: DIV ÉK XIII. 160. p.
