Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG
gróf Forgách Árpád Hartnek várában május 25. napján, majd Koháry István gróf erősít meg Szécsényben 1694. június 18-án. 28 E privilégiumlevél 1694 után több helyre elkerül. A Heves Megye Levéltárában őrzött levél tanúsága szerint Pásztora is. Mivel az összeírások szerint a csizmadiák és vargák száma a 16. századtól kezdve jelentős, s mert a náluk kevesebb létszámú mestereknek is van céhük, privilégiumlevelük, (szabók, szűcsök) bizonnyal állítható, hogy a vargák sem éltek korábban a nélkül. Erre bizonyítékkal szolgál jelen kötetben Soós Imre, aki tanulmánya 19. lapján egyértelműen megállapítja, hogy a pásztói csizmadia céh már 1615-ben működött, hiszen ekkor már gondozták a város templomának Jézus neve oltárát. A 18. században Mária Terézia a meglévő, volt privilégiumlevelüket újítja meg. Ezért, s mert a megye levéltárában is a Szécsényben kelt privilégiumlevelet őrzik a pásztói vargák és csizmadiák szabályaiként, s ha biztos időpontot a szabályok adományozásának pontos dátumát, s az ajándékozás tényét egyértelműen nem is tudjuk bizonyítani, véleményünk szerint nem vétünk a valósággal szemben, ha ezt a privilégiumlevelet fogadjuk el a pásztói csizmadiák és vargák életét szabályozóként is. A levél nem követi az ez időben szokásos, általában ismert rendet a megfogalmazásban. Nem számozza az artikulusokat. Egymás után következnek benne eleinte a tilalmak és mellettük a megszegésükért járó büntetések. A pontok mindegyike a másiktól "item" 29 szóval elválasztva kezdődik, s a mesterségre vonatkozik. Azaz a mesterek vasárnapi, ünnepnapi "Szent Evangéliumnak a Sz. Egyházban való olvasása" elmulasztásáról szól, s annak elmulasztásáért 60 pénzzel büntet; a prédikáció és az offertórium 30 elmulasztásáért pedig fél font viasszal. A második pont már azt tiltja, hogy a saru vagy cipellő belső talpát használt, "ótalppal" készítsék. Ha mégis, 10 pénz a büntetés. Harmadszor: ha a saru vagy cipő felsőrészén, oldalán "két ellenkező folt vagy toldás lenne egymás mellett", minden esetben (in utroque) 12 dénár a büntetés. Ha a cipellő nem volna egyféle prémezésű, azért 5 pénz bírság jár. Ha a kéreg akármilyen munkán a saroknál kiállna, azért 6 pénz, s ha a vásárokkor a munkán bármilyen hibát találnak 10 pénz legyen a büntetés. A megrendelőt védő rendelkezések után a további pontok a mestereket védik. A sokadalmakon, az országos vásárokon kívül sem köz- sem heti vásáros napokon ide28. HML XV-7/50. - A csizmadiák és vargák privilégiumlevclének keletkezéséről, sorsáról, utóéletéről PÁLMÁNY Béla ad képet 1983-ban a Tanulmányok Szécsény múltjából 6. számában megjelent dolgozatában. Ugyancsak ő közli a Szécsényi Honismereti Híradó 1982. évi 2. számában a privilégiumlevél teljes szövegét. PÁLMÁNY: 1983.; PÁLMÁNY: 1982. 2. - Megállapítása szerint az általa közölt céhlevél "más nógrádi települések céhes szabályainak is alapjául szolgált. így a szécsényi vargák és csizmadiák cikkelyeit adományozta Forgách Ádám 1701-ben a gács\'áraljaiak számára is". Az általunk közölt csizmadia és varga privilégiumlevél megegyezik a szécsényivel, záradéka pedig a Pálmány által közölttel. De Kohári István megerősítése 1694. június 18-án kelt. "Azon belől megírt böcsületes czéhnek ezen Czéh Le\'eleit és annak Punctumait és Articuhtsait salva permanente Authoritate et Dircctione confirmálja ... Szécsény Die Décima Octava Mensis Jitnij Anno Millesimo ScxccntesimoNonagesimo Quarto." PÁLMÁNY: 1982. 1. 29. Item = hasonlóképpen, nemkülönben. 30. Prédikáció = szentbeszéd, a mise tanító részében; Offertórium = a mise része, a felajánlás.
