Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
év római katolikus evangélikus ref. gör. kel. izr. Összesen 1746 1266 5 1 3 1275 1766 2106 17 14 2137 1786 2584, ? 9 ? 2969 + 1804 3099 2 12 16 151 3280 1813 3395 7 7 9 9 7 1824 3746 28 15 13 291 4093 1838 3868 29 16 11 332 4256 1849 4152 95 31 11 481 4770 (A + jel azt jelenti, hogy az 1786. évi össznépességre vonatkozó adatot az 1787. évi II. József-féle népszámlálásból vettük. - Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Bp., 1960. 68. p.) A társadalmi kép. A fenti számadatok szerint a mezőváros társadalma a 18/19. században majdnem tiszta katolikus volt. Polgárainak jogi helyzetét a 18. században az 1715. évi 95. törvénycikk és ennek alapulvételével kötött 1718. évi úrbéri szerződés, azután az 1771/72. évi Mária Terézia-féle úrbérrendezés, végül az 1793/95. évi birtokarányosítás rendelkezései szabták meg. E három szabályozás keretei között élő nép birtokviszonyairól, társadalmi rétegeződéséről az alábbi képet vetítik elénk a számadatok: év jobbágytelkes házas házatl. kézkeresházak családfő telek jobbágy zsell. zsellér műves kedő száma 1696 31 26 10 7 9 7 7 7 1715 47 20 7 7 7 7 7 7 1770 156 91 7 7 7 7 7 7 1772 47 94 149 4 7 ? ? 7 1851 51 72 196 65 289 9 710 850 E kimutatás futólagos áttekintése is arról győz meg, hogy Pásztón 1851-ben a családfők 66 %-a házas-, vagy hazátlan zsellér vagy kézműves és kereskedő volt. Ugyanakkor a köznemesek 40 házat laktak és míg a külső földbirtokkal is rendelkező egykori telkesgazdák száma még csak egytizedét sem tette ki a családfők összes számának - a 850-ből 72-t -, addig a 261 házas és hazátlan zsellér, az összes családfőnek majdnem egyharmada, földnélküli volt és kenyeret biztosító mesterséggel sem bírt. 71 Az iparosok közül sokan kisebb-nagyobb szőlőfölddel is rendelkeztek, de azért a szőlőbeli munka, meg a borkezelés mellett szorgalmasan jártak messzi vidékek 71. HML. Letetek 2011. sz. - FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851. III. 261. p. - Az 1770. évi számadatok az úrbérrendezés előtti, az 1772. éviek az úrbérrendezés utáni állapotot jelzik.
