Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
ő idejében kezdődött benne ... Midőn Horváth István [a] ráczokat múlt Rákóczy kurncz világban megverte volna maga katonáival, akik közt a fatens apja is jelen volt, amely nyereséget hoztak az katonák, elkérte mind apjátul, mind pedig más katonáktid, hogy az puszta falat templomnak fogja megépíteni. A templom építésekor [1706-ban] a kapitány pénzéből fizették a kőmiveseket ... Gedei András mendicus [koldus] is katonája volt Horváth Istvánnak... Horváth a mostani harangokat is más felrablott helységekbül hozta a templomnak ... A templom átellenében a szántóföldeket a kurucz világban Horváth István kapitány birta. Noha Horváth István Pásztón földes ur nem volt, mégis pénzen vett földeket bírt, a tanú mint ostoros szántott bentiek". Rákóczi szabadságharcának befejeztétől, 1711-től 1715-ig ismét szabad városként élt Pásztó város polgársága: "Revolutio után is Földes Urakat nem ismert, tőlük semmiben sem dependeált [függött], 3-4 esztendeig a földes urakat a városba sem engedte", mert a bécsi udvar a kuruc alispán által a földesurak javára tett 1705. évi erőszakos birtokbahelyezést nem ismerte el törvényesnek. De miután a város népe 1704-ben Rákóczihoz csatlakozott, ezért a büntetést az 1712-ben kezdett és 1715-ben befejezett országgyűlés így szabta ki: "Mi Pásztó városának lakosi bizonyos esztendőkigh magunk szabadságunkban és hatalmunkban lévén, privilégiumunk az 1712-ik esztendőbéli ország gyűlése alkalmatosságával eő Felséghe és Országh előtt megh visgáltatván, mi tőle el vétettünk és megh irt Országh gyűlés 95. articulusa [1715: 95. tc] szerént előbbi Földesurak jurisdictioja alá ítéltettünk". E törvénycikk végrehajtása után a mezőváros népe 1718. március 24-én kénytelen volt elfogadni olyan úrbéri "szerződést", amely szerint a privilégium érvénytelen, alávetik magukat uraiknak, ez utóbbiak részére évente 400 Ft cenzust fizetnek "a korcsma, mészárszék, az szokott gabona- és borbéli désmák és egyéb jövedelmek" megváltásaként. 70 6. Képek az egyházközség és iskolázás 18/19. századi történetéből, 1848-ig A pásztói egyházközség vezetése 1696-tól Terenney Márton beiktatásával folyamatossá vált, paphiány többé nem következett be. A Rákóczi szabadságharcot lezáró 1711. évi szatmári békekötés után háborús károk sem érték többé a mezőváros lakóit. A település lélekszámáról és vallásfelekezeti megoszlásáról a 18. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek, illetve a 19. századi egyházmegyei névtárak az alábbi képet nyújtják: 70. BÉKEFI: III. 277-300. p.
