Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Kövér György: Keresztény bérlők Tiszaeszláron a jobbágyfelszabadítás után

KERESZTÉNY BÉRLŐK TISZAESZLÁRON A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS UTÁN A jobbágyfelszabadítás után az eszlári határ szinte minden nagyobb tagja bérlők kezére került. A katolikus Kállayakét keresztény, a református Bánffyakét pedig zsidó árendások vették haszonbérbe. Kállay Péterné, illetve Kállay Gusztáv földjeit a Graefl fivérek közül József, Kállay Istvánné, illetve Kállay Béni birtokait Szilvássy János. A Wesselényi részt eredetileg Geiger Emánuel, a Bethlen részt pedig Lichtmann Mór használta. Egyedül Ónody Pál középbirtoka volt saját kezelésben. A neoabszolutizmus korának mezőgazdasági szakirodalma meglehetősen pragmatikusan ítélte meg a bérleti gazdálkodás szerepét. Elsősorban az angliai példa népszerűsítéséből kiindulva elengedhetetlennek tartotta, mint a mezőgazdaságba történő tőkebevonás „emeltyűjét". Ugyannakor tisztában voltak a rövidlejáratú bérlet, a hozzá nem értő bérlő és a talaj kiuzsorázásának veszélyeivel. Antitézis Kétségtelen, hogy az ötvenes évektől lehetett olvasni a gazdasági sajtó hasábjain azt a diskurzust is, amely etnoszociális karakterhez próbálta kötni a nem kívánatos bérlőtípusokat. A kolozsvári kamara lapjának egyik vezércikkében M. Lajos már 1853 őszén feltette a kérdést: „...kik a haszonbérlők? Legtöbbnyire zsidók és örmények. S jaj azon jószágnak, mely különösen zsidó kezébe jut, mert ez hat év alatt annyira elárvul, hogy még a madár sem mer feléje repülni. Hat év múlva, kimejesztvén [sic!] mindenből a jószágot, tovább áll Mózes gazda s szűz birtok után néz, azaz: mely még zsidó kézben nem volt. A földesúr pedig megköszöni, ha jószágát, melyből Mózes kiköltözött, a régi haszonbér felén kiadhatja. Hát még ha ide vesszük a haszonbérlők bukását, megszökéseiket, a velők való perlekedést, bosszankodást sat. bizony a haszonbéri rendszer nagyon sovány és penészes koncznak marad, mely utoljára is a birtokost tönkre juttatja/'

1 Láthatóan 1860-ig, amíg zsidók legálisan földet nem birtokolhattak, a gyors továbbálás volt a zsidó bérlők ellen a legfőbb panasz. 1 M. LAJOS. 1853. A szerző cikkei körül 1853 második felében takaros kis polémia kerekedett, amely a legfontosabb kérdéseket már ekkor előrevetítette.