Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Kövér György: Keresztény bérlők Tiszaeszláron a jobbágyfelszabadítás után

Többen azok közül, akik az „angol modorú farmer rendszer" mellett törtek lándzsát, ezt élesen megkülönböztették a Magyarországon „az utóbbi évek óta divatba jött 6-3-1 éves bérrendszertől; melly is minden eriticán alól áll, s melly egyik legfenyegetőbb réme hazánk földmívelési előrehaladásának, mert a magyar föld őserejének valóságos uzsora általi kizsákmánylása. És hihetőleg ezért is kezdenek olly merészen s olly számmal vállalkozni e téren izraelita atyánkfiai is, kiknek kezében eddig soha sem volt eke-szarva, sem gazdasági könyv, de <Gazdasági Lapok> igen is: ha annak hirdetményei közt, valamelly uradalomban birkabőrök eladásáról volt értesítés."

2 Különösen élesen érzékelhető lett ez a hangnem a lapok vidéki gazdasági tudósításaiban. Egy Arad megye északi részéről érkező beszámoló, miután a legnagyobb, saját kezelésben álló gazdaságok búzatermesztését méltatta, a közepes és kisebb birtokokat így korholta: „Más birtokosok, kik itt kisebb nagyobb területekkel bírnak, s kik mind annyi kis édeni királyságokat alkothatnának csak középszerű földművelés mellett is: búzát nem termesztenek, de egyebet sem; mert birtokaik nagyobb részint zsidó kezek között haszonbérben vannak, bitang áron, mert midőn a szegény most is 10 pengő frton ad egy holdat (katastralis 1600 négyszögöles holdat értve), a birtokos alig kap 4-6 pfrt évi haszonbért holdjáért: s itt nincs rá példa, hogy a haszonbérlő a földet táplálná vagy csak félig is kellően mívelné. Van reá eset, hogy egy bizonyos 12 évre kivett haszonbérbe egy jószágot, s 3 év múlva már 12 000 pfrt veszteséggel kínálta fűnek fának; kinek azon sajátos tulajdonán kívül, hogy minden évnegyedben más ispányja volt, még afféle észjárása is van: hogy a ki szpekülátol, az kalkülátol is, minek a thrágya, így is ad elég repcét és búzát." A repce kapcsán aztán még tovább is fűzi a tudósító a gondolatot: „Én zsidót jó földművelőnek csak Mózes és Dávid idejéből ismerek azóta nem; a földmívelés könnyedén véve rosz speculans companista, kivált, a hol betegségeiből gyógyítani kell."

3 A tudósítás köré aztán majd egy évig elnyúló sajtópolémia kerekedett.

4 2 AUERHAMMER 1856. 574. p. 3

R.J. L. 1857.ÁPR.16. 214. p. 4 Vári András hívta fel a figyelmemet erre a korai diszkusszióra, amit ezúton is megköszönök. Pillicz 1857. máj. 14. 265. p.; R. J. L. 1857. AUG. 27. 463-464.p.; B. J. 1857. december 24. 690-692. p., december 31. 703-704. p. Utóbbi szerző összefogalja a Gazdasági Lapok azévi terméséből az idevágó utalásokat, egyúttal olyan mondatot is ad R. J. L., a vitát kirobbantó első cikk szerzőjének a szájába, amelyet az eredeti írásban nem találtunk: „...az egyiptomi raj, mely eddig csak pénzzel és portékával üzérkedett, most már édes hazája földjével is kezd uzsoráskodni, s a - csak ezen felekezetnek sikerülő - mesterfogások mellett - felényi bérletdíjért veszi ki a szép nagy pusztákat, mint a mennyit a kisbirtokosok a valódi haszonbérlőktől kapnak, e mellett kiszámítja, hogy mint lehet a földet tökéletesen banquerottá ten-