Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Papp Imre: A királyi hatalom és a parlamentek Franciaországban a 18. században
királyi bíróságokra is szükség volt: tizenkét számvevő kamarára, hat adóügyi és két pénzügyi bíróságra. 22 A legnagyobb és a legbefolyásosabb a párizsi volt, amely az ország területének egyharmada felett gyakorolta jogkörét. Ennek megfelelően, noha formailag minden parlament azonos jogokkal bírt, kiemelkedett a többi taláros testület közül. Országos jogköre még a 14. században megszűnt, de országos befolyása a forradalomig megmaradt. Általában csak itt jelent meg a király és tartott ünnepélyes ülést (lit de justice) valamilyen oknál fogva, a kancellár, a királyi hercegek és a hercegek és pairek kíséretében. 23 A parlamentek szervezett, de bonyolultan működő testületek voltak. Minden parlamentben a legfőbb intézmény, az ún. nagykamara gyakorolta az összes fontos jogkört. Élén az első elnök állt, aki az egész parlament első elnöke is volt. A nagykamara mindenféle ügynek a fellebbviteli fóruma volt. Az ügyeket a királyi főügyész terjesztette elő, aki a királyt és a közjogot képviselte a parlamentben. A nagykamara mellett a fellebbezések felülvizsgálatára vizsgálati kamarák működtek. A bűnügyeket külön kamarák - a párizsi parlamentben a Tournelle-kamara - tárgyalták. A folyamodványi kamarák a benyújtott ügyek jogosságát döntötték el, de ezek foglalkoztak a privilégiumok jogos vagy jogtalan használatával is. Amikor a parlamentek talárosai szabadságra mentek, a szünidei kamara vitte a halaszthatatlan ügyeket. 1497-ben a király létrehozatott egy rendkívüli legfelsőbb bíróságot, az ún. Nagytanácsot, amely arra volt hivatott, hogy egyeztessen a parlamentek között támadt vitákban és felülvizsgálja a részrehajlásokat. A 18. században ritkán ülésezett. 24 A parlamenteknek népes taláros testülete volt: 1784-ben 1338 nemessé emelő hivatalt tartottak számon. 25 Az első elnökökön kívül a nagykamaráknak és a többi kamarának még elnökei is voltak. A párizsi parlamentben a nagykamarának kilenc, a nyolc többi kamarának kamaránként két-két elnöke volt. A nagykamarában ezen kívül harminchét tanácsos, nyolc tiszteletbeli tanácsos, négy államtanácsi előadó, egy királyi főügyész, három-négy főügyész helyettes és két királyi ügyvéd tevékenykedett. A többi kamara mindegyikében is volt tizenegy tanácsos, egy-egy királyi főügyész, főügyész helyettes és ügyvéd. Ezen kívül számos titkár, pénztáros, végrehajtó, jegyző, írnok, teremőr, porkoláb és egyéb segédszemélyzet növelte a létszámot. A párizsi parlamentnek 1756-ban kétszázötven, létszámcsökkentés 22 MOUSNIER1980. 253-258. p. 23 BLUCHE 1960. 53. p. 24 MOUSNIER1980. 274., 298-299. p. 25 TEXIER1988. 50. p.
