Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Sarusi Kiss Béla: A végvárakban folytatott bíráskodás a XVI. században

másik parázna pedig 50 mFt-ot és 50 köböl árpát fizetett. Mészáros György egy még 1575-ben elkövetett bűnéért 32 mFt-ot fizetett. Könnyen lehet, hogy Szűcs Pál végül életével is lakolt. Ugyanitt szerepel ugyanis, hogy özvegye csak 20 mFt-ot valamint egy hordó bort fizetett férje vétkéért, s a fennmaradó 51 mFt értékében zálogot adott, mivel csak részben tudta a büntetést kifizetni. Tőke Péter, Keresztúr mezőváros officiálisa 1574-ben négy korán házasodó személyt (iuvenibus inuptis) büntetett meg. Egyiküket három akó (/50 budai tina), két másikat két-két, míg a negyediket egy akó bor megfizetésére kötelezte. 1573-ban paráznaságért (fornicator) két asszonyt büntetett meg, egyiket másfél, másikat egy hordó borra. A vizsgálóbiztosok azt is leírták, hogyha a tiszttartó valakitől nem képes paráznaságért büntetéspénzt behajtani, akkor az illető egy évig vagy neki teljesít szolgálatot, vagy ugyanennyi ideig ingyen szőlőt kell számára művelnie. 1572-ben Tamás literátus (talán a korábbi tiszttartó) egy hordó bírságbort adott, amivel azonban-az udvarbíró nem számolt el. Tarcalon is egy forintot fizettek vérrontásért a várnak, alaptalan vádért (?) „de querela indigna" három dénárt, verekedésért (?) (vibice) 64 dénárt, ha pedig valakit fogságba vetettek, annak egy forintot kellett fizetnie. Tarcalon nem szolgáltak tiszttartók, hanem a település bírái végezték el a bíráskodásból adódó feladatokat. „In oppidi hoc ab antiquo domini non servabant officiales, sed officialis fűit judex oppidi" A vizsgálat Tarcal mezővárosban is felsorolt néhány bíráskodási esetet, amelyek közül csak a Bíró István elleni ügyről tudunk meg többet, akit kicsapongása (excessus) miatt két hordó borra büntettek meg. Zombor településen is Tárcáihoz hasonló jogszokások éltek, ám itt csak egy érdemleges jogesetet említenek: Tar Péter bíró egy hordó bort adott paráznaságért az udvarbírónak. Viszont Vámosújfalun az udvarbíró két nőre szabott ki büntetést a házassági jog alapján, tetten ért házasságtörés miatt; ebben az esetben is néhány akó borral kellett megváltaniuk bűnös kicsapongásukat (a duabus muliaribus deprehensis in maleficio accepit secundum juris cognitionem). Hajdúnánáson a vérrontás díja 64 dénár volt, amelyből első alkalommal kétharmadnyi összeg járt a tiszttartónak, egyharmad pedig a bírónak. Más esetekben ez az arány fordított volt. Bezdódon az officiálissal alkalmanként megegyezve fizettek büntetéspénzt; korábban a komolyabb bűnökért 6,4 mft-ot, bírói tanúsítvány kiállításáért pedig 40 dénárt. Földes Miklós bezdói egészteíkesként számba vett jobbágy nem tartozhatott a bíró kedvencei közé: 1574-ben paráznaságért („ob suspitionem fornicationis", Finály szótára szerint: „kurvával elegyedés") bűne miatt testvérétől, Andrástól 11-11 juhot és bárányt kapott az udvarbíró, s 1576-ban is büntetést kellett fizetnie. Testvérének 1577-ben 25 juha bánta Miklós bűnét, aki különben a bölcsi illetőségű Kovács Andrást is megsebesítette. (Érdekes módon Földes András, a testvér egyáltalán nem szerepel a lakosok összeírásában.)