Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Breinich Gábor: Műfajváltás, rendszerváltás? - Budapest Főváros Levéltára informatikai döntéseiről

Az interneten való közzététel ugyanakkor a szabványosítás újabb ele­meinek használatát követeli meg. A magyar szabványként is bevezetett Dublin Core dokumentum leírási szabvány, amely mindössze 15 adatelem­mel írja le az egyes dokumentumokat, s további minősítők alkalmazásával finomítja a leírás pontosságát és értelmezhetőségét. így ezen eszköz alkal­masnak tűnhetett arra, hogy szabványos formába öntse a levéltári iratokról készített különféle jellegű adatokat (az ún. metaadatokat), s megnyissa az utat a széleskörű felhasználás és hozzáférés előtt. A leíró dokumentumok elektronikus formátumául olyan típust válasz­tottunk, amelyik a hosszútávú megőrzés szempontjából legbiztosabban ga­rantálja a tartalom bármikor visszafejthető megőrzését, és a legolcsóbban te­szi lehetővé a később szükségessé váló konverziókat. A nemzetközi levéltá­rosi tapasztalatok figyelembe vételével a strukturált leíró nyelvcsalád 1998­ban indult XML programnyelve mellett döntöttünk. Az XML egyaránt ol­vasható géppel és az ember által, és olyan öndokumentáló formátum, amely a speciális értékekkel együtt a struktúra és mezőneveket is együttesen, egy­szerű szövegformátumban rögzíti, platformfüggetlensége pedig a technoló­giai változásokkal szemben teszi védetté. Internetes szabványokon alapuló formátuma a hálózati megjelenítés számára biztosít optimális feltételeket. Hátrányai, mint például a viszonylagos redundancia, a relációs vagy objek­tumorientált alkalmazásokhoz való nehézkesebb kötés lehetősége azonban lényegesen csekélyebbek, mint vitathatatlan előnyei. 8 A levéltári iratok személyekhez fűződő, intézményekhez, területhez való kötődéseket tartalmazó információi mindig is kiemelt fontosságúak voltak, azonban nagy tömegben való feldolgozásukat csak a számítógépes alkalma­zások teszik lehetővé, amelyek egyúttal az összekapcsolhatóság lehetőségét is biztosítják. A személyiségi jogvédelem informatikához kötődő legkritiku­sabb és legveszélyesebb részét az adatok összekapcsolhatóságának kérdés­köre alkotja. Hiszen a nagytömegű adatmennyiségből az azonosításra alkal­mas elemek felhasználásával olyan személyiségprofilok, kapcsolatok, viszo­nyok, összefüggések tárhatók fel, amelyek az egyes személyeket, csoporto­kat teljesen „átlátszóvá", védtelenné képesek tenni az adataikkal rendelke­zőkkel szemben. Ami a személyiségi jogvédelem területén a legnagyobb ve­szély és az ember kiszolgáltatottságát és magánéletének, emberi jogainak sé­rülését jelenti, az a levéltári - védettség alól már felszabadított - iratok fel­dolgozása esetében ugyanakkor a legkívánatosabb cél lehet! Olyan össze­függések válnak ugyanis vizsgálhatóvá, amelyek korábban nem vagy csak töredékekben, kis mintákban voltak tanulmányozhatók, akár az egyes sze­Az XML ajánlásra vonatkozó információk a következő web címen érhetők el: http:// www.w3.org/XML/

Next

/
Oldalképek
Tartalom