Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Sarusi Kiss Béla: A végvárakban folytatott bíráskodás a XVI. században

hek és a hegymester széke volt. A következő fokozat a kántor

9 vagy kántortörvény volt, amelyet egy vagy több uradalom (kerület) részére vármegyei kiküldöttek nélkül tartottak. Ennek fellebbezési helye az egész uradalomra tartott földesúri ítélőszék volt, ahol vármegyei kiküldöttek részvételével, vagy azok nélkül ítélkeztek. Az egész uradalomra kiterjedő úriszéki bíráskodásnak is két fajtája volt: a kisebb (általában csak polgári/úrbéri ügyekre) és a magasabb fórum, ahová fellebbezni is lehetett. A földesúri bíráskodás két fokozata, illetőleg két típusa a bíróságok személyi összetételének különbségével volt kapcsolatos.

10 A teljes jogkörű úriszék általában a vármegye teljes asszisztenciájával ült össze, azon a szokott „törvényes bizottság" (a szolgabíró és esküdtje) helyett sokszor vármegyei hites személy és gyakran az alispán vett részt.

11 Jobbágyok a XVI-XVII. században az úriszéktől nem fellebbezhettek, de a földesúr kegyelméből az úriszék ismét tárgyalhatta az ügyet.

12 Varga Endre megállapítása szerint a földesúri bíráskodás legfontosabb célja a minél nagyobb bírság kiszabása volt, ugyanakkor az úriszéki tárgyalások általában nem végződtek halálos ítélettel vagy börtönnel, aminek a munkaerő kímélése volt az oka.

13 A történeti szakirodalom a XVI. századi királyi végvárakban folytatott jogszolgáltatási tevékenységről kevés szót ejt. Ennek oka, hogy írott formában alig maradt az utókorra az alsóbb szinten folytatott feudális bíráskodásról forrás. (A Varga Endre által közölt legkorábbi úriszéki ítéletek a szalónaki, illetve körmendi uradalomból az 1582. évből származnak.) A kővári uradalom bíráskodásáról Szentgyörgyi Mária állapította meg, hogy az a XVI-XVII. században teljes önállóságot élvezett.

14 Ha az uradalom zálogban vagy örökjogon magánkézen volt, akkor a fent bemutatott úriszéki rendszer működött. Amennyiben azonban a birtok fejedelmi kézben volt, az esetben „megmarad a [...] várnagy bírói főhatósága". Kővár tekintetében ez a vármegyétől való teljes bírói függetlenséget jelentette. A XVI. és XVII. századi feudális bíráskodás a hódoltság területén különösen izgalmas kérdése a történettudománynak. Ebben az esetben ugyanis nem pusztán arról van szó, hogy egyes jogesetekben hogyan döntöttek az 9 A kántor szó az egyházi év négy ún. kántorböjti ünnepéből, mint tradicionális ítélkezési terminusokból ered; ezek hamvazószerda, pünkösd, a szentkereszt felmagasztalása és a Luca napját követő szerda voltak. 10 Uo. 12. p. Varga a Batthyány uradalomban működő gyakorlat alapján ismertette a földesúri bíráskodás szervezetét. 11 Eckhart Ferenc szerint a földesurak az úriszéket már a XIV. század óta mindig a megyei elöljáróság képviselőinek jelenlétében tartották. ECKHART 1954. 25. p. 12 VARGA 1958.13-14. p. 13 Uo. 21-22. p. 14 SZENTGYÖRGYI1972. 44. p.