Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Sarusi Kiss Béla: A végvárakban folytatott bíráskodás a XVI. században

A VÉGVÁRAKBAN FOLYTATOTT BÍRÁSKODÁS A XVI. SZÁZADBAN A koraújkori Magyarország esetében a jogszolgáltatás forrásai rendkívül hiányosan maradtak fenn. A hiány - főleg a XVI. század vonatkozásában olyan mértékű, hogy a mindennapi életre alapos következtetéseket sokszor le sem lehet levonni, s a történészre hárul annak feladata, hogy a földesúri ítélkezés létét is akár igazolni vagy cáfolni tudjuk. Mert bár Verbőczy István Hármaskönyve sok részletet tartalmaz a földesurak jobbágyok feletti ítélkezéséről, sőt „polgári-" és „marxista"-alapon dolgozó jogtörténészeink rendszerint ez alapján írják le a XVI. századi ítélkezést; ám ítéletszövegek, vagy pertestek - a XVI. század utolsó harmadának nyugat-dunántúli forrásait kivéve -, nem állnak rendelkezésre.

1 A jobbágyok feletti ítélkezés kapcsán elhangzó történészi toposzok leginkább arról szólnak, hogy a földesurat - a jobbágyok feletti hatalmával visszaélve - a jogszolgáltatás területén pusztán az anyagi haszonszerzés vezette. Ez a sommás megállapítás jól illeszkedett a közelmúlt marxista történészi nézetrendszerébe, és erősítette az örökös jobbágyság ideológiai alapú koncepcióját is. Ezeknek az ésszerűnek tűnő, és Verbőczy törvénykönyvével jól összeegyeztethető állításoknak a vizsgálata képezi jelen közlemény tárgyát.

2 E dolgozat egyszersmind tisztelgés Á. Varga László előtt, aki levéltári vezetőként minden esetben hatékonyan támogatta a Budapest Főváros Levéltárában dolgozó munkatársak történeti kutatásai. A török hódítás hatására kialakult magyar végvárrendszer alapvető változásokat eredményezett az ország életében. A királyi végvárakban szolgáló várkapitányoknak, udvarbíráknak és más királyi tisztviselőknek a feudális szokásrendből adódóan a végvárak ellátására rendelt területeken, a várak uradalmaiban a védelmi és az ehhez köthető ellátási feladatokon túlmenően a jogszolgáltatásról is gondoskodniuk kellett is, lévén az udvarbíró a távollévő földesúr (jelen esetben a király) teljes jogú meghatalmazottja és képvi1 Maksay Ferenc az 1556-ban a Nádasdyak sárvári uradalmában keletkezett úriszéki ítéletet nevezte meg a legkorábbinak. MAKSAY 1974. 367. p. 2 A közelmúltban Pálffy Géza egy monográfiában dolgozta fel a XVI-XVII. századi magyarországi katonai igazságszolgáltatás kérdését: PÁLFFY 1995. Különösen „A törökellenes magyar hadszíntéren szolgálatot teljesítő idegen katonaság hadi bíráskodása" c. fejezet, 45-64. p.