Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Erdmann Gyula: Az agrárnépesség elkeseredésének okai 1956-ban

jövedelemre csak a feketepiacon tehetett szert. Akkor egy db 5 mázsás ökör állami átvételi árán a szabadpiacon 1 db libát lehetett vásárolni. A megszálló Vörös Hadsereg árnyékában és hathatós támogatásával a gazdaságirányítás is a kommunista párt kezébe került. Hiába ért el a választásokon a kisgazdapárt 56%-ot, a 17%-os kommunista párté lett minden döntő poszt. A 200 legfontosabb pozícióból a kisgazdáknak 75 jutott. A rendőrség a kommunista párt irányítása alatt állt a BM-mel együtt. A gazdaságpolitikát a Gazdasági Főtanács vezette 1945 végétől, kommunista főnöklettel. Az alapdöntések ún. pártközi értekezleteken születtek, sokszor szovjet nyomásra, és a miniszterek aztán kénytelenek voltak a döntést rendeletként kiadni. A hátteret kevesen ismerték. A kommunista párt Moszkvából érkező, ott kiképzett vezetői a sztálinizmus mielőbbi teljes importját vették célba, ami egyértelműen jelentette a tulajdonos parasztság, a szerves és tradicionális falusi, mezővárosi közösségekben irányadó, földet, hazát, családot egyházat tisztelő és szolgáló gazdák deklasszálásának, kisemmizésének célját. A diktatúra csak kiszolgáltatott, tulajdontól megfosztott alattvalókat kívánt. A kommunista párt természetesen csak fokozatosan, eleinte célját leplezve lépkedett előre. Papíron koalíciós, többpárti kormányzás volt, s figyelni kellett a nemzetközi helyzetre is. De a terv már zsebben volt, csak idő kérdését képezte a végrehajtás ideje és módja. Az MKP 1944. novemberi programja még szabad áruforgalmat ígért, önálló termelő parasztságot. 1946-ban az MKP III. kongresszusán Rákosi a kisgazdaságok támogatását, jó hiteleket, kisparaszti kert-Magyarországot, „magyar földön termelt szocializmust" emlegetett. De egyre erősebben preferálták az ipari termelést s a mezőgazdaság háttérbe szorult. 1946-47-ben az ipar 2700, a mezőgazdaság 430 millió Ft hitelt kapott. Az 1947 augusztusában induló 3 éves terv belterjes agrártermelést, az agrárolló megszüntetését helyezte kilátásba. Gerő Ernő tudatosan hazudva jelezte: a mezőgazdaság többet fog 3 év alatt kapni, mint amennyit bead. A valóság: a 3 éves terv összes beruházásából a mezőgazdaság a tervezett 19 %-ot sem kapta meg. így érthető, hogy 1948-ra az ipar elérte az 1938-as szint 95 %-át, míg a mezőgazdaság csak 70-72 %-on stagnált. Rákosi 1948 áprilisában már kulák korlátozást szorgalmaz, a kulákok bérletéből földmunkás, bérlő szövetkezeteket kívánt erőszakkal csinálni, ám akkor még állami támogatást ígért. Májusban rágalomnak minősítette azt, hogy az MKP ellene van a földtulajdonnak. Megvédjük a paraszti földtulajdont - hangoztatta. Egy hónap múlva már a kisparaszti tulajdont hosszú távon elismerő jugoszláv kommunista pártot narodnyik-pártnak nevezete, a magángazdaságot a kapitalizmus alapjának minősítve. Ezután már nem esett szó magyar útról, beindult a sztálini modell szolgai másolása. Révai József ekkor jelentette ki: „Sztálin nem személy, hanem zászló. Amely kom-