Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Erdmann Gyula: Az agrárnépesség elkeseredésének okai 1956-ban

munista párt kihagyja programjából Sztálin nevét, megszűnik kommunista párt lenni." Megindult a harc a buharini elvek ellen, miszerint az egyéni paraszti gazdaság belenőhet a szocializmusba, a munkásosztály vezető szerepét pedig nem kell túlhangsúlyozni. A harc Nagy Imre és hívei ellen is irányult. A kulákok, azaz nagyobb gazdák elleni harc keményedett, a Szabad Nép leírta: olyan falu nem létezhet, ahol nincs kulák, azaz osztályellenség. A hadigazdaság jegyében az oktalan nehézipar-fejlesztési koncepció uralkodott el; az 5 éves terv a nemzeti jövedelem soha nem látott részét kívánta beruházni, a mezőgazdaságnak 13 %-ot szántak. Elindították a kollektivizálást fokozatosság, állami támogatás híján és főként az önkéntességet félredobva, így aztán volt parasztember Túrkevén, akit a nem tágító szervezők hússzor kerestek fel, egyre fenyegetőbb érvekkel, mire beadta a derekát. Gerő 1950-ben jelezte: tűrhetetlen, hogy az ipar tartja el a mezőgazdaságot. A valóság: 1950-ben a mezőgazdaság 950 milliót ruházhatott be, az ipar 3700at, miközben egyre szélesebbre nyílt az agrárolló és elvonó beszolgáltatási rendszer létezett. 1950-54 között a magyar agrárium 9 milliárdot kapott az összesen beruházott 68-ból. Mindez nehezen ment volna, ha a mezőgazdaság rendelkezik érdekvédelemmel. A kisgazdák állandóan törekedtek is a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet kiépítésére, de az MKP s vele a Darvas József-féle parasztpárt s egy ideig a szociáldemokraták is gátolták ezt. Már a kezdet is baljós volt, hiszen 1945 augusztusában már 1000 helyi kisgazda vezető volt letartóztatva. A kisgazdák igyekeztek a Parasztszövetséget agrárszakszervezetté formálni, ám az MKP keményen ellenállt. Rákosi viszont nem átallotta 1946-ban kijelenteni: azért van agrárolló, mert a kisgazdák nem képviselik jól a parasztságot. Amikor Kovács Béla 1946 őszén szakszervezetté nyilvánította a Parasztszövetséget, a válasz a Magyar Közösség elleni koncepciós per lett, amelynek során lefejezték a kisgazdákat, majd Kovács Bélát, aki makacsul követelte a kormányzatban az 56 %-os választási eredmény leképezését, maga a Vörös Hadsereg tartóztatta le. A maradék kisgazdák még megpróbálták az agrárkamara életre keltését, ezt azonban maga Vorosilov marsall vétózta meg. 1948 közepén folyt az FM-per. E tipikus politikai perben az FM szakgárdájából 62 embert helyeztek vád alá, úgymond fasiszta bűnszövetkezetként, mivel sokallták a beszolgáltatási terheket és szakmai érvekkel támogatták volna a mezőgazdaság fejlesztését. A bűnvádi eljárások megindítása mellett további 134 hivatalnokot el is bocsátottak. Ez egyben a szakirányítás, a szakmai érdekvédelem szétzúzását is jelentette. Ezzel minden gát ledőlt a sztálinizmus útjából. A kulákok korlátozása üldözéssé, likvidálási hadjárattá fajult. A „kulákhatárt" folyton változtatták, végül 25 kat. holdban ill. 350 aranykorona értéknél szabták meg. Ám Rákosi hozzátette: határtól függetlenül kulák az, aki egy-