Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Gyarmati György: A hivatásos áldozat és a hivatásos hóhér a Rákosikorszakban, az 1950-es évek elején

lamosításig 26 gimnázium, illetve tanítóképző líceum, valamint 5 kórház tartozott hozzájuk. A 40 női rendnek 8950 tagja élte 456 házban szerzetesi életét, ám ez utóbbiakba beleértendők más közösségi intézményeik is. Az államosításig 220 különböző szintű iskolájuk volt - a kisdedóvótól a tanítóképzőig -, és további nyolcvan kórházat, árvaházat, öregek otthonát működtettek.

3 Az őszi hónapok a feloszlatott rendek vagyonának, iskolaépületeinek, kórházainak elkonfiskálásával teltek, miközben sorra internálták a földönfutóvá tett szerzeteseket, mert alig tíz százalékuk (284) részesült abban a „világi kegyben", hogy különböző püspökségek alá rendelten átkerülhettek az egyházmegyés papok sorába. Miután a katolikus egyházzal kierőszakolt „egyezmény" - melyet e rendszer fennállása alatt nem transzformáltak közjogi rendeletté - megköttetett, a kommunista vezetés jószerivel politikai rendőrségi kérdéssé redukálta az egyházpolitikát. Arra való hivatkozással indítottak újabb offenzívát 1951 tavaszán a püspöki kar ellen, hogy az - úgymond - nem támogatja elvárható buzgalommal „a békeharcot". Ebbe „az imperialisták háborús uszításait" leleplezni hivatott propaganda-hadjáratba már számos ún. „békepapot" sikerült belekonspirálnia a politikai rendőrségnek az alsópapság köréből. A püspöki kar is közreadott ugyan egy nyilatkozatot, melyben kinyilvánította a világbéke és az emberek közötti megbékélés fontosságát, de ez úgymond - nem volt elég „harcos". Miután az esztergomi prímás-érsek Mindszenty József bíboros - posztját tradicionális rangsor szerint a kalocsai érsek követte másodikként, ezúttal ellene összpontosult a támadás főcsapása. Arra a Grősz József érsekre, aki alig háromnegyed évvel korábban ellenjegyezte a katolikus egyház és az állam közötti - említett - megállapodást. A „klerikális reakció" elleni újabb monstre kirakatper esetében szinte már evidens volt, hogy korábban készült el az ítélet, mint a vádirat. A Péter Gábor altábornagy által irányított AVH forgatókönyve „Grősz József és társai ügyének tárgyalásáról" 1951. május 10-ről datálódik, ehhez képest egy héttel később, május 18-án vették őrizetbe a fővádlottnak kiszemelt kalocsai érseket.

4 Hat héttel később, június végén már a bírósági verdikt is kimondatott: Grősz Józsefet 15 évi börtönre, öt vádlott-társát pedig 8-14 év közötti börtönbüntetésre ítélték. A per kezdetével egyidejűleg vettek házi őrizetbe további négy főpásztort: Badalik Bertalan veszprémi, Hamvas Endre csanádi, Pétery József váci 3 A fellelhető történeti leírásokban a korabeli magyarországi rendek számát időnként tízes, a rendhez tartozókét meg több százas eltéréssel adják meg a különböző munkák. A differenciák a közel egy idejű, de különböző céllal készült források eltéréséből is adódhatnak. Az itt közölt adatokat ORBÁN 2001. 56. oldaláról vettem át. 4 SZABÓ 2001.