Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Gyarmati György: A hivatásos áldozat és a hivatásos hóhér a Rákosikorszakban, az 1950-es évek elején

és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt. A félreállítottak püspöki auláiba azután egymás után ültettek olyan „békepapokból" válogatott irodaigazgatókat, helynököket, akik már addig is tanújelét adták, hogy nem ódzkodnak két urat szolgálni. Mind az Istennek, mind az aktuális császárnak (az állampártnak) megadták, ami illette őket. Ugyancsak Grősz érsek letartóztatásának másnapján, 1951. május 19-én hozták létre Magyarországon az ún. Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH).

5 Jogszabály szerint a Minisztertanács alá rendelten intézte az ÁEH a magyarországi felekezetekkel kapcsolatos ügyeket. Ez azt szolgálta, hogy legyen a kommunista egyházpolitikának egy olyan szerve, amelyen keresztül az Államvédelmi Hatóság hivatali kapcsolattartás fedésében végezheti az egyház (ak) mindennapi közvetlen ellenőrzését a püspöki aulákba delegált irodaigazgatókon, illetve a rajtuk kívül is beszervezett klerikus ügynökökön keresztül. További sajátossága volt a Grősz József elleni kirakatpernek, hogy több háttér-, illetve mellékpere volt, mint a korábbi Mindszenty-pernek. Összesen 24 további bírósági eljárásban közel kétszázötven - közöttük 15 halálos ítéletet hoztak. De a főpertől eltérően, ahol kétharmad-egyharmad arányban klerikus volt a vádlottak többsége, a mellékperekben már több volt a „világi reakciós", mint a pap vagy a - különböző habitusú - szerzetes. Az alábbi összeállítás - a kisebb felekezeteket mellőzve - a katolikus egyházhoz sorolható klerikusok elleni büntetőeljárásokat próbálja érzékeltetni: Meghurcolt klerikusok Magyarországon 1945-1989 között (Börtönbüntetésre ítéltek és/vagy internáltak együtt) „Rákosi-korszak" Kádár-korszak Együtt, 1945-1956 1957-1989 1945-1989 szám % szám % szám % Papok 294 67 145 33 439 100 Szerzetesek 177 72 68 28 245 100 Összesen 471 69 213 31 684 100 Az adatok azt tükrözik, hogy az összes klerikusok bő kétharmadát a vi lágháború utáni első évtizedben - a tágabban értelmezett Rákosi-korszakban - zárták börtönrács mögé, míg Kádár János 1956 utáni több mint három évtizedes regnálása alatt felére-harmadára mérséklődött a meghurcoltatás mértéke.

6 (Voltak persze többször, mindkét korszakban elítéltek is, mint Lé5

KÖBEL2005. 6 A táblázat adatainak kiindulópontja HETÉNYI VARGA 1999.; HETÉNYI VARGA 1999-2003. A szerző úgy halt meg időközben, hogy a fokozatosan hozzáférhetővé váló vonatko-