Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők

gára adhatnak némi eligazítást, s nem valóságos létszámukra vonatkozóan. A razziákon 500-600 személy elfogására került sor, ezzel szemben 760 német nemzetiségű személy kitoloncolása regisztrálható.

28 Természetesen joggal föltételezhető az is, hogy ekkor sem sikerült valamennyi érintettet elfogni. Az elfogottakkal készített kihallgatási jegyzőkönyvek egyszerre engednek bepillantást a rendőrség hivatalos eljárási rendjébe, s az eljárás alá vontak motivációiba, a személyes életutakba is. A dokumentumok hangneme semleges, korrekt. A jegyzőkönyvek a „más egyebet előadni nem kívánok" formulával és esetleg a vallomás megtételének önkéntességére való utalással zárulnak. A dokumentumok az esetek egy részében csak a tények rögzítésére szorítkoznak, azaz az adott személy személyes adataira: mikor lett Németországba kitelepítve, s mikor tért vissza onnan engedély nélkül jelenlegi lakóhelyére. Az érintettek az esetek nagy részében azonban arra törekedtek, hogy megindokolják visszaszökésüket, sőt amennyiben ez lehetséges volt, különböző hivatalos személyek által engedélyezettnek, támogatottnak tüntették fel azt. A vecsési 26 éves szobafestő L. I. például német anyanyelvű felesége miatt lett kitelepítve: „Mivel feleségem német anyanyelvű volt, ezért 1946. májusában kitelepültem Németországba. Ott tudomásomra jutott, hogy a német anyanyelvűek a kitelepítés alól mentesülnek. Az ott kint lévő, magyarok ügyét képviselő katonatiszttől azt a felvilágosítást kaptam, hogy jöjjek haza Magyarországra illegálisan, mert transzport nem jön. így 1947. július havában hazajöttem Vecsésre. Magyar állampolgár voltam." Az amerikai katonai hatóságok megengedő, ösztönző magatartására többen hivatkoztak: „Németországban arra az állításomra, hogy nem vagyok sváb, az amerikai hatóság hazaküldött." - vagy: „1946 májusában lettem Németországba kitelepítve, ahonnan hazaküldtek.", illetve: „1946. július hónapban a pockingi táborból hazabocsájtottak." S. M.-t 1946 júliusában telepítették ki Németkérről, mint német anyanyelvű személyt. „Ott a müncheni magyar konzulnál jelentkeztem és miután kihallgattak, azt mondták, hogy nekem semmi keresnivalóm ott nincs, mert én magyar vagyok. Onnan a pidingi magyar táborba kerültem és onnan 1946. december közepén útbaindított szerelvénnyel kerültem vissza Magyarországra."

29 Többen hivatkoznak azonban arra, hogy visszaküldésükre azért került sor, mert a maradás valamely ottani feltételének nem feleltek meg: az „ame28 Az összesítést az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának őrzésében lévő a Kitiltással, kitelepítéssel kapcsolatos iratai, valamint a Magyar Országos Levéltárban őrzött Belügyminiszteri elnöki iratok, a Határőrparancsnokság és egyes vidéki levéltárak különböző fondjainak iratai alapján készítettem. 29 ÁBTL 2.5.6. IX. 208/1948., 263/1948. valamint 1066/1948.