Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők

tott, hisz őket a vagyonjogi korlátozások egy része szintén sújtotta. A „sváb kérdés" tehát továbbra is megoldásra várt. A belügyi jelentések említést tesznek 10 ezer Magyarországon illegálisan tartózkodó német nemzetiségű személyről is, akik egyrészt a kitelepítés elől megszöktek, avagy kitelepíttették ugyan őket Németországba, de vissza­szöktek. Előbbiek létszámát 6-8 ezerre, utóbbiakét 3-4 ezerre becsülték. Le­szögezték azt is, hogy az illegálisan Magyarországon tartózkodó német nemzetiségűek létszámára vonatkozó megbízható adat nem áll rendelkezés­re. A csoport nagyságát csupán becslés alapján állapították meg. A „kézre­kerülteket kitoloncolják." 3 Bár a csoport nagyságának meghatározása - mint ahogyan arra a belügyi jelentés is utalt - nehézségekbe ütközött, több ok miatt is azt tételezhetjük fel, hogy a visszaszököttek létszáma az említettnél lényegesen magasabb le­hetett. Egyrészt: a kitelepítések megkezdése után néhány hónappal a belü­gyi hatóságok már felfigyeltek a jelenségre, s arra is, hogy a visszaszökések száma bizonyos időszakokban jelentősen emelkedett, míg más időszakok­ban csökkent. Természetesen befolyásolta ezt a kitelepítések intenzitása - ér­telemszerűen akkor erősödött föl a jelenség, amikor a kitelepítés folyamatos volt -, illetve az is, hogy milyen híreket kaptak a visszatérést fontolgatók a magyarországi állapotokról. Másrészt: a csoport nagysága folyamatosan változott, ami függött attól is, hogy közülük hány embert sikerült ismét el­fogni/ megfélemlíteni és kitoloncolni az országból. De befolyásolta az is, hogy az egyéni stratégiák a társadalom alatti lét átvészeléséhez - a korábbi lakóhelytől távolabb, tanyákon, vagy éppen sok ezer embert foglalkoztató nagyüzemekben való munkavállalás - mennyire voltak sikeresek. Harmad­részt: a jelentés az 1948 júniusáig terjedő időszakot veszi alapul. A vissza­szökések száma azonban a németek kitelepítésének lezárását követően, a fi­zikai üldöztetés és fenyegetés csökkenésének hírére, 1948 második felétől egészen 1950-ig, illetve a nyugati határszakaszon a határzár kiépítéséig je­lentősen emelkedett. Ezt részben lehetővé tette, részben a visszatérés realitá­sát erősítette, hogy 1949 őszén bizonyos területeken megkezdődött a kitele­pítésre kijelölt, de Magyarországon maradt német nemzetiségű személyek jogegyenlőségének biztosítása. Először a lakóhely, tartózkodási hely megvá­lasztásában, valamint a munkavállalásban bevezetett korlátozásokat töröl­ték el, majd rendezték az állampolgárság kérdését. 1950 tavaszán már bizto­sították a teljes jogegyenlőséget. A rendelet hatálya azokra a személyekre is kiterjedt, „akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet ha­tálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak, és ... jelentkezési kötele­3 MOL M-KS 276. fond 75. cs. 22. ö. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom