Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők
tott, hisz őket a vagyonjogi korlátozások egy része szintén sújtotta. A „sváb kérdés" tehát továbbra is megoldásra várt. A belügyi jelentések említést tesznek 10 ezer Magyarországon illegálisan tartózkodó német nemzetiségű személyről is, akik egyrészt a kitelepítés elől megszöktek, avagy kitelepíttették ugyan őket Németországba, de visszaszöktek. Előbbiek létszámát 6-8 ezerre, utóbbiakét 3-4 ezerre becsülték. Leszögezték azt is, hogy az illegálisan Magyarországon tartózkodó német nemzetiségűek létszámára vonatkozó megbízható adat nem áll rendelkezésre. A csoport nagyságát csupán becslés alapján állapították meg. A „kézrekerülteket kitoloncolják." 3 Bár a csoport nagyságának meghatározása - mint ahogyan arra a belügyi jelentés is utalt - nehézségekbe ütközött, több ok miatt is azt tételezhetjük fel, hogy a visszaszököttek létszáma az említettnél lényegesen magasabb lehetett. Egyrészt: a kitelepítések megkezdése után néhány hónappal a belügyi hatóságok már felfigyeltek a jelenségre, s arra is, hogy a visszaszökések száma bizonyos időszakokban jelentősen emelkedett, míg más időszakokban csökkent. Természetesen befolyásolta ezt a kitelepítések intenzitása - értelemszerűen akkor erősödött föl a jelenség, amikor a kitelepítés folyamatos volt -, illetve az is, hogy milyen híreket kaptak a visszatérést fontolgatók a magyarországi állapotokról. Másrészt: a csoport nagysága folyamatosan változott, ami függött attól is, hogy közülük hány embert sikerült ismét elfogni/ megfélemlíteni és kitoloncolni az országból. De befolyásolta az is, hogy az egyéni stratégiák a társadalom alatti lét átvészeléséhez - a korábbi lakóhelytől távolabb, tanyákon, vagy éppen sok ezer embert foglalkoztató nagyüzemekben való munkavállalás - mennyire voltak sikeresek. Harmadrészt: a jelentés az 1948 júniusáig terjedő időszakot veszi alapul. A visszaszökések száma azonban a németek kitelepítésének lezárását követően, a fizikai üldöztetés és fenyegetés csökkenésének hírére, 1948 második felétől egészen 1950-ig, illetve a nyugati határszakaszon a határzár kiépítéséig jelentősen emelkedett. Ezt részben lehetővé tette, részben a visszatérés realitását erősítette, hogy 1949 őszén bizonyos területeken megkezdődött a kitelepítésre kijelölt, de Magyarországon maradt német nemzetiségű személyek jogegyenlőségének biztosítása. Először a lakóhely, tartózkodási hely megválasztásában, valamint a munkavállalásban bevezetett korlátozásokat törölték el, majd rendezték az állampolgárság kérdését. 1950 tavaszán már biztosították a teljes jogegyenlőséget. A rendelet hatálya azokra a személyekre is kiterjedt, „akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak, és ... jelentkezési kötele3 MOL M-KS 276. fond 75. cs. 22. ö. e.