Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Tóth Ágnes: Kitelepítettek - visszaszököttek - visszatérők

zettségüknek eleget tettek, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai."

4 Mindezek alapján a kitelepítést követően visszaszököttek, visszatérők száma legalább 8-10 ezer, a kitelepítettek mintegy 5-6 %-a lehetett. A visszatérők túlnyomó többsége illegálisan jött vissza Magyarországra, kisebb részük hivatalos utakat keresve-találva, vagy éppen a joghézagokat kijátszva eszközölte ki a hazajutást, s voltak, akik az 1950-ben meghirdetett amnesztiával éltek. A források fogalomhasználata sem egységes: a „visszaszököttek", „visszaszivárgók", „visszatérők" megnevezést egyaránt használják a csoport tagjainak megnevezésére. Bár a munka során igyekeztünk a csoport nagyságának minél pontosabb meghatározására is, a levéltári kutatás sokkal inkább az állami, hatalmi magatartás föltárására, elemzésére koncentrált. Az érdekelt bennünket, hogy miként viszonyultak, hogyan bántak az egyes hatóságok a csoport tagjaival. Egyáltalán: a különböző hatósági eljárásokban - tiltott határátlépés, illegálisan Magyarországon tartózkodás, kitoloncolás - elkülönült csoportként definiálódtak-e ezek a személyek. Ha igen, mi volt a velük való bánásmód jogi kerete. Vizsgáltuk a visszaszökés motivációit, azt, hogy az itt maradás egyéni stratégiái tetten érhetők-e, s mi volt a többségi társadalom viszonyulása ezekhez a személyekhez. Bár több kérdés megválaszolását a források töredékessége csak részben tette lehetővé, úgy ítéljük meg, hogy kutatásunk nemcsak a szűken vett témára, de a belügyi, állambiztonsági szervezetek működésére vonatkozóan is újabb adalékokkal szolgál. A magyarországi németek kitelepítése 1946. január 19-én Budaörsön kezdődött meg.

5 A folyamat első, intenzív szakasza 1946. júniusáig tartott. Ezekben a hónapokban mintegy 112 ezer személyt telepítettek ki Németországnak az amerikai katonai hatóságok által megszállt területeire. Miután a kitelepítést szabályozó 12.330/1945. M. E. számú rendelet nem érintette az állampolgárság kérdését, a kitelepítettek nem vesztették el magyar állampolgárságukat. Rajk László belügyminiszter a Minisztertanács 1946. július 12-i ülésére készített előterjesztésében úgy fogalmazott, hogy ennek a mulasztásnak „beláthatatlan következményei lehetnek." A miniszterta4 84/1950. MT. számú rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetése tárgyában. 5 A kitelepítés konkrét eseményeivel, a folyamat egészével részletesen többek között a következő munkák foglalkoznak: FEHÉR 1988.; TÓTH 1993.; ZiELBAUER 1990.