Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Csóti Csaba: Dormándy Gézának, a magyar-román határkijelölő bizottság magyar tagjának 1921. novemberi jelentése a bizottság munkájáról (Forrásközlés)

1920-tól az Első Magyar Dunagőzhajózási Rt. igazgatósági tagja, 1936-tól elnöke, majd 1939-től elnökigazgatója volt.

3 Dormándy Géza összefoglaló jelentése lemondását követően íródott, így négy hónapos tevékenységére kortárs emlékezőként, mégis a lezajlott eseményeket bizonyos távolságból szemlélve tekintett vissza. Munkája során rendszeresen - havonta, illetve hetente - készített korábban is jelentéseket a Magyar Határmegállapító Központ számára, amelyekből azonban - az eseményekkel való egyidejűség folytán - hiányzott az azokat összegző szemlélet, így valójában jelentéktelen esetekről is sokszor több oldalas beszámolók készültek. Jelen összegző jelentés nagy erénye, hogy Dormándy - a megszerzett tapasztalatok alapján - már világosan átlátta a határok megváltoztathatatlanságát épp úgy, mint azt, hogy a magyar politikai élet döntéshozói nem vagy nem elég mélyen értették meg a kialakult nemzetközi hatalmi viszonyokat, s az ennek nyomán számunkra biztosított külpolitikai mozgásteret. Beszámolója második felét olvasva mintha Dormándy tapasztalatai arra reflektálnának, amit gróf Bethlen István 1921. április 19-ei bemutatkozó programbeszédében a külpolitika feladataként úgy fogalmazott meg, hogy a „nemzet külpolitikai horizontjának felemelését" kell elérni.

4 A Magyar-Román Határkijelölő Bizottság A kárpát-medencei határok újrarajzolásának első percétől kezdve világos volt, hogy a legkényesebb politikai helyzet a magyar-román szakaszon állt elő. Ez részint a román uralom alá került magyar nemzetiségűek kiugróan magas létszámával, részint a magyar politikai elitben túlreprezentált erdélyi származású politikusok érzelmi beállítottságával volt összefüggésben. A feszült helyzetre utal az is, hogy míg más határszakaszokon a magyar kormány a határkijelölő biztosoktól jelentős mértékű határmódosítást végső soron „nem várt el", addig a román szakaszon működő határkijelölő biztos feladata eredetileg a magyar-román határ keletre történő „eltolása" vagy a trianoni vonal több ponton való „áttörése" volt.

5 Miután azonban ezt a javaslatot Párizsban a Nagykövetek Tanácsa elutasította, a magyar fél azt kí3 Dormándy Géza életrajzi adataihoz a kortárs lexikonokonok mellett ld. PSZL 274. Magyar Kommunista Párt iratai. 15. Közigazgatási osztály, jogügyi osztály iratai. 202. ö.e. 5., 6., 10. p. (Az iratanyag felkutatásához nyújtott segítségért ez úton szeretném kifejezni köszönetemet Zalai Katalin levéltárvezetőnek.) 4 Idézi: JUHÁSZ 1988. 80. p. 5 MOL K 511. cs. "A" dosszié, 497/hat. sz.