Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Lugosi András: Az urbs-ból való ember (Forrásközlés)

A városok túlságos megnövekedésének baja többé-kevésbé modern jelenség, míg a másik baj: a vidék elnéptelenedése csak az utolsó században lett komolyan érezhetővé. E. Howard mind a két bajjal foglalkozik híres munkájában (Garden Cities ofTo-morrow), ahol szót emel egy oly város építéséért, amely elég nagy arra, hogy társadalmi vonzerőket nyújtson és mégis elég kicsi arra, hogy elkerültessék a túltengés veszedelme; a városnak a vidékkel (town-country) való egyesítését proponálja, a mai állapot helyett, amely áll: egyrészt zsúfolt városban és másrészt elhagyatott vidékben. Platón az ő bölcsességében ugyanennek az érzésnek ad kifejezést a következő szavakban: „Ne figyelmeztessük a kormányzatot arra, hogy vigyázzon, hogy a város se túl kicsi, se túl nagy ne legyen, hanem mérsékelt terjedelmű?" Amerika hosszú időn át melegágya (nursery) volt [az] önálló város alapítása körüli kísérletezéseknek, mint ahogy az ilyen várost Owen gondolta és e kísérletezések eredménye csupa balsikert mutat. Akik e városokat alapították, a legemelkedettebb motívumok által voltak inspirálva, rendelkezésükre állt az olcsó földnek és az elégséges tőkének minden előnye, egészségüket és nyugalmukat szentelték ideáljuknak, de erélyük és lelkesedésük dacára teljesen kudarcot vallottak (ignominiously failed), mert kísérleteiket az emberi természet téves felfogására alapították és nem vették számba az emberek egyéniségének erejét. Neville, Justice, The Divorce of Man from Nature: The Evils of the Big Town, Garden Cities and lovon Planning, New Series, Vol. IV., No. 34 (August, 1909) p. 227-228. p. 227. A tapasztalat azt mutatja, hogy a népesség óriási tömegeinek tömörülése egyetlen nagyvárosba nagyon komoly következményekkel jár a népességre nézve. A túlságos nagy méretű városbani élet feltételei nem egyeztethetők össze sem úgy a testi, sem a lelki fejlődés követelményeivel. Az agy által felveendő benyomások sokfélesége és egymásra következésük rapiditása a gondolkozásnak felületességére és az akarat állhatatlanságára (instability of purpose) vezetnek. Az emocionalizmus növekedése és a kitartás csökkenése jellegzetes vonásai a nagyvárosi lakónak. A városok túlságos növekedése szociális betegség, amelyet a munkának a földműveléstől a mechanikai iparhozi fordulása okozott. p. 228. A városfejlesztési feltételek javítása nem akadályozza, hanem előmozdítja a város növekedését.