Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Lugosi András: Az urbs-ból való ember (Forrásközlés)

Crow, Arthur, The Port of London, Garden Cities and Tozun Flanning, New Series, Vol. III., No. 5 (May, 1913) p. 118-123. Már három évszázad előtt, a jó Erzsébet királyné idejében, vesződtek őseink London túlságos növekedésének problémájával; az eredmény, amelyre jutottak, az volt, hogy London növekedését és az örökös „házépíté­si pestist" (continual „pestering of houses") meg kell állítani és tényleg elfo­gadtatott egy parlamenti határozat, amely megtiltott kevés kivétellel min­den új építkezést London és Westminster városain belül és 3 mérföldnyi tá­volságban kapuitól hét éven keresztül. Dacára ennek aránylag rövid idő múlva London növekedése túltett minden előző időkén. Howard, Ebenezer, Garden Cities of To-Morrow (Being the Third Edition of "To-Morrow: A Peaceful Path to Real Reform"), London: Swan Sonnen­schein & Co., 1902, p. 11. Howard, Ebenezer: Gartenstädte in Sicht. Autorisierte Ausgabe mit 15 Illust­rationen. Verlegt Bei Eugen Diderichs, Jena, 1907, s. 3. Lord Roseberry egy beszédében a következőket mondja Londonról: „London képével kapcsolatban a legcsekélyebb büszkeség sem ébred ben­nem. Mindig ijedelemmel gondolok London borzalmasságára (awfulness/ Ungeheuerlichkeit) és arra a rettenetes dologra, hogy itt milliók sodortattak mintegy a véletlen által e büszke folyam partjaira, ahol azután mindegyik a saját kuckójában és a saját zárkájában (cell) dolgozik, nem törődve egymás­sal és nem tudva egymásról, ügyet sem vetve egymásra, halvány sejtelem­mel sem bírva arról, hogy a másik hogyan él, megijeszt ez a vak véletlensé­ge a számlálatlan ezreknek. Hatvan év előtt Anglia egyik nagyja: Cobett, ki­növésnek (wen) nevezte Londont. Ha akkor kinövés volt, mi vajon ma? Egy kóros daganat, egy elefantiázis, amely tátongó edényeivel (gorged System) felszívja a vidéknek felényi életét, vérét és velejét. (1891. március) Sir John Gorst a következő szavakkal mutat rá a gyógyszerre. „A baj okát kell eltávolítanunk. Gátat kell vetni az áramlatnak, megállítani a népesség beözönlését a városba és visszavezetni a népet a vidékre. Maguknak a váro­soknak az érdeke és biztonsága kívánja meg ezt." Unwin, Raymond: Town Flanning in Practice: An Introduction to the Art of Desig­ning Cities and Suburbs, London-Leipsic: T. Fischer Unwin, 1909, p. XXII, 416 Chapter IV: Of the City Survey [p. 140-153.] (a városra vonatkozó adatok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom