Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Pál-Antal Sándor: Adatok magyarországi városok 1901. évi vízellátásáról

A vízvezeték rendszere a gravitáció és a keringési rendszer. Emelő mű­vek nincsenek, amennyiben a forrás területe magasabban fekszik, mint a medencék, s ezek magasabban, mint a város. 3. A vízvezeték kötelező használata illetve bevezetése a háztulajdonosok­ra nincsen kimondva; az által azonban, hogy lehetőleg kevés közkút lett fel­állítva, és azon szabályzati rendelkezés által, hogy minden háztulajdonos, akinek háza a csőhálózattól 75 méteren belül fekszik, tekintet nélkül vajon háza csatolva van vagy nincsen, vízdíj fizetésére köteles, bizonyos kényszer lett gyakorlatba ültetve. 4. A vízdíj változó, évenként a szükséglet szerint köbméterenként állapít­tatik meg. 1901. évre a vízdíj köbmétere 24 fillér. Az elhasznált vízmennyi­ség, a bekapcsolt házakra nézve vízórák által állapíttatik meg, a be nem kapcsolt házak után általányban. Az órák használata bevált, mert csak is ez úton lehetett a vízzel való pa­zarlást megakadályozni. 5. A brassói vízművek terveit Smreker Oszkár, mannheimi mérnök és szakértő készítette, az építést, éspedig a cementbeton munkálatokat Bey­mann G. és társa budapesti cég, a vascsövek szállítását, elhelyezését Rumpel és Niklas teplitzi cég eszközölte. 6. A befektetett tőke után bizonyos jövedelmeztetést nem célzott a város. Amennyiben a fedezet a szükséghez képest, melyben a beruházott tőke 5,4 %­os kamatozása és törlesztése bennfoglaltatik, és ehhez mérten a vízdíj évről évre állapíttatik meg, a vízmű létesítése által a városi pénztárra nézve terhek nem eredtek. 7. A közegészségügyi viszonyok a vízvezeték létesítése óta észrevehető­en javultak, amennyiben a régente nagy számban előfordult hagymázesetek apadtak, és hagymáz járványosán nem lépett fel. 8. A város lélekszáma 34.600, fejenként pedig a belvárosban 100 liter, kül­városban 60 liter naponként elfogyasztandó vízmennyiség lett számítva." 12 A brassói válaszhoz mellékelt városi vízvezetéki szabályrendelet 1898­ban készült." 13 III. Szombathely (1901. augusztus 22., megismételve 1901. november 8.) „1. A vízvezeték és a csatorna létesítése házilag célszerűbben eszközölhető. 2. A vízvezeték 623.854 korona 43 fillér, a csatornázás 530.607 korona 4 fillérbe került, és az úsztató rendszeren alapszik. 3. A vízvezeték kötelező használata kategorice kimondva nem lett, de a csatornázási szabályrendelet 5. pontja az árnyékszékeknek vízöblítő szerke­12 Uo. 151-152. lap. 13 Uo. 153-166. lap

Next

/
Oldalképek
Tartalom