Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Pál-Antal Sándor: Adatok magyarországi városok 1901. évi vízellátásáról

zettel való ellátását kimondván, ebben a vízvezeték használatának kötele­zettsége bennfoglaltatik. 4. A vízvezeték használásáért a folyó év végéig a mellékelt szabályrende­let 25. pontjában megállapított díjak szedetnek, a folyó év végéig ugyanis azért, mert a hivatkozott szakasz utolsó bekezdésében jelzett 3 év lejárván, a jövő év 1-ső napjától a vízmérő órák kötelező használata rendeltetett el, és az elfogyasztott vízmennyiség köbméterenkénti egységára 16 fillérben álla­píttatott meg. A csatorna használatáért semmi, a közcsatornába való beköttetésért azonban a szabályrendelet 6. pontja értelmében a házbéradó 25 %-a fizeten­dő, mint csatlakozási díj, melyből csatorna alap létesíttetett. 5. A vízvezeték és a csatornahálózat terveit a közegészségügyi mérnöki szolgálat vezetője: Farkas Kálmán műszaki tanácsos úr készítette; míg az előbbi mű építését a Budapesti Szivattyú és Gépgyár Rt. a Wünsch Róbert céggel egyesülve, utóbbit pedig a Wünsch Róbert cég teljesítette. 6. A vízvezeték a befektetett tőkének 5 %-át jövedelmezi. 7. E két közegészségi intézmény létesítése óta a közegészségi viszonyok jelentékenyen javultak, és mint ilyenek, állandósultak. 8. A városnak katonasággal együtt 25.000 lakosa van és a vízfogyasztás maximuma személyenként 100 literben állapíttatott meg." 14 Szombathely csatornázási szabályrendelete 1897-ből, vízvezetéki sza­bályrendelete 1899-ből való." 15 IV. Arad (1901. szeptember 2.) „1. Úgy a vízvezetéket, valamint a csatornázást legcélszerűbb vállalat út­ján - de koncesszió nélkül kiépíteni. Ezt azonban rendkívül pontos és lelki­ismeretes terveknek kell megelőzni, nevezetesen a vízvezetéki művek alap­ját és lényegét a víznek kvantitatív és kvalitatív próbája képezi, melytől az egész vízvezeték létesítése függ. 2. A vízvezeték költségeit, miután az egy Rt. tulajdona, nem ismerjük, a csatornázás 800.000 forintba, vagyis 1.600.000 koronába került. A vízvezeték mélykutakból (42 méter) nyert, megszűrt vízből áll, a csatornázás Schone-fé­le hidro-pneumatikus rendszer. 3. Nálunk a vízvezeték víz használata egyáltalán nem kötelező. 4. A vízvezetéki díj: a közönségnek hektóliterenként 2 korona, közcélok­ra ennek fele. Csatornázási díj a csatornázási hálózatba eső házak után a házbér jövedelemnek évente 4,5 %-a és a közköltségből évente a befektetett 1.600.000 koronának 1 %-a. 14 Uo. 115 és 139. lap. 15 Uo. 116-126. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom