Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Gyáni Gábor: A szobaeb és a városi úri életforma

donosnak, hogy jelentkezzék állatáért, aki 48 pengő krajcár leszúrkolásával válthatta ki elcsatangolt jószágát, két nap eltelte után azonban az állatot könyörtelenül elpusztították.

4 A város egyesítése utáni első „ebtartási szabályzat" (1878), valamint a következő, az 1882-es szabályrendelet már messze túllépett a kóbor, a szabadon csatangoló és senkihez sem tartozó kutyák feletti ellenőrzés korábbi gyakorlatán: a hatóságok figyelme ettől kezdve a kutyatartásra is kiterjedt. Mindenekelőtt úgy, hogy megadóztatták a kutyák gazdáit. Belterületi kutyák után öt, a külterületiek után egy forint adót állapított meg a tanács.

5 Megjegyzem: a belterület a pesti oldalon a Nagykorúiig, a tízes években a Hungária körútig terjedt, Budán pedig kerületenként jelölték ki a bel- és külterület határait. A megadóztatott kutyákat így kerületenként évente nyilvántartásba vették, majd évi két alkalommal (márciusban és szeptemberben) állatorvosi vizsgálatnak vetették alá és védjeggyel látták el őket. A szabályzat végül leszögezte: „Minden a főváros területén tartott vagy a vidékről bárki által behozott eb az utczákon, tereken vagy egyáltalán a házon kívül bárhol a védjegy mellett még a marás lehetőségét kizáró módon megerősített szájkosárral látandó el." Egyébként a gyepmester összefogja és elpusztítja az utcán kóborló állatokat.

6 A fővárosi szabályozás úttörő voltát mutatja, hogy az országgyűlés 1888ban kötelezte csupán törvény útján az ország többi törvényhatóságát ebadó kivetésére „a fölösleges kutyák tartásának megszorítása végett" és külön szabályzat alkotására kutyatartási ügyben.

7 „Mivel - a tiszti főorvos 1889-ból származó megállapítása szerint - a fővárosban majdnem minden kutya kedvtelésből tartott", ezért adóköteles is egyúttal. A kutyatartókat ugyanakkor nemcsak megadóztatták, hanem évente egyszeri állatorvosi vizsgálatra is kötelezték kutyáik kapcsán. A hatóságok arra is szigorúan ügyeltek továbbá, hogy á kutya - gazdája oldalán szigorúan meghatározott módon jelenjen meg a nyilvánosság színe előtt. Mindeme nyűgös intézkedések folytán számos gazda zúgolódott. 1891ben például 31 budapesti kutyatartó polgár az Országos Állatvédő Egyesülethez intézett levélben fogalmazta meg sérelmeit, imigyen. „A fővárosi ebtartás szabályzata a maga pórázkényszerével majd minden kerületben 2-3-4 ízben ismétlődő 40-40 napos contumatiójával [ebzárlattal] ... a fővárosi eb4 Létay 1970. 40. p. 5 Az 1878. évi 12817. számú ebtartási szabályzat; az 1882. évi 1703. szabályzat az ebtartásról valamint az ebdüh kifejlődésének és továbbterjedésének lehető meggátlása tárgyában. FSZEK Bp. Gy. 6 Veszett ebek a fővárosban. Orvosi Hetilap, 1882/5.12-13. p. 7 Az 1888. évi VII. tc. 72. §-a. MT.