Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Hausel Sándor: Pénzintézetek Balassagyarmaton 1867 és 1920 között

lyozására keletkezett a Népbank a helybeli polgárságból, s nem a Takarékos Hitelintézet, ez harmadik volt, alakult pedig ez utóbbi pecsovicsokból, tisztviselőkből, tőkepénzesekből és lelkiismeretlen uzsorásokból." Reményfy a pecsovicsokra való utalással egyértelműen arra céloz, hogy a Hitelintézet létrejöttében a kormánypárti erők is szerepet játszottak. Kétségkívül lehet valami alapja annak, hogy a Hitelintézet alapításába a politika is beleszólt, ugyanis a Takarékpénztár és a Népbank vezetői viszont nem deákpárti elveket vallottak, tehát nem álltak a Deák-párt szolgálatában.

2 Az idézett sorrend erősorrendet is jelentett egyben a Takarékpénztár 1913-as összeomlásáig, melynek helyét azt követően fokozatosan a Népbank vette át. A Takarékpénztárról ezen időpontig a megyei lapban megjelent cikkek szerették azt úgy bemutatni, mint a vidék egyik legtekintélyesebb pénzintézetét. S tény, ha néhány környező város 1909. évi betétállományát vesszük figyelembe (pengőre átszámítva), akkor Balassagyarmaton a lakosság számához képest kétségkívül jelentős pénzforgalomról beszélhetünk. (Eger - 15.973e P, Esztergom - 21.468e P, Gyöngyös - 12.485e P, Vác 9.461e P, Balassagyarmat - 13.014e P.) A helyi betétállomány 43 %-a volt ebben az esztendőben Takarékpénztár kezelésében.

3 Egy évtized sem kellett hozzá, és a három pénzintézet igen szilárd bázison álló üzletté fejlődött. Dacára a város alacsony népességének mindhárom képes volt fennmaradni és fejlődni. A Takarékpénztár tevékenységét a környező vidékre is kiterjesztette, ami az 1880-as évektől fiókok létesítésében is megnyilvánult. így tehát nemcsak a balassagyarmati pénztőkésektől függött. A Népbank a voltaképpeni helyi polgárság bankja volt, a Hitelintézet pedig a tőkepénzesek bizalmát élvezte.

4 A város első pénzintézete tehát a „nagytakarék", azaz Takarékpénztár volt. A takarékpénztárak a kifejlődő magyar gazdasági élettel gyarapodtak együtt és néhány évtized alatt azzal teljesen összeforrtak. Ezen intézmények a hazafiság és a humanizmus jelszavával keletkeztek, ám hamarosan az illető környék hitelszükséglete szerint idomultak és terjeszkedtek. Jóllehet legtöbbjük létrehozásának hátterében nem feltétlenül a nyerészkedés állott, ám később a pénzügyi sikerek folytán a részvénybefizetés mégis jó tőkebefektetésnek bizonyult. Az eredeti elképzelés, hogy kis tőkepénzesek letéti bankja legyen, hamarosan megváltozott. Az 1880-as években üzletkörük nem volt szakosított, a banküzletek csaknem mindegyikével foglalkoztak: jelzálog, letét, folyószámla, lombard, kézi zálog. Jelentőségük a vidéki kis- és középbirtokosok hiteligényének kielégítésében állott. A balassagyarmatiról is el2 NLHH 1880. július 4., NLHH 1887. október 24. 3 SzŐNYl 1937.12-18. p., valamint MSZKOH 296. p. 4 NLHH 1876. március 12.