Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Hausel Sándor: Pénzintézetek Balassagyarmaton 1867 és 1920 között
mondhatjuk, hogy a középúton igyekezett járni, amely előnyt és hátrányt is eredményezett. Működése első három évtizedében tartózkodott a nagy üzletektől, de a paraszti és kisiparosi réteg hiteligényétől is. Míg az előbbit a nagy tőkeerős bankok, az utóbbiakat a szövetkezetek, népbankok és önsegélyző egyesületek láttak el. Sikeres működésük ellenére a takarékpénztárak reformja az 1880-as évek végére egyre sürgetőbbé vált, amely elsősorban az üzletágak arányának helyes megválasztására, valamint a betétesek megfelelő nyereségjuttatására irányult. A három bank üzleti felfogására még 1902-ben is az volt inkább jellemző, hogy hatalmas összegek feküdtek náluk részvényekben és betétekben (közel 12 millió K), ugyanakkor a város ipari és kereskedelmi élete a kortársak szerint fejlesztésre szorult volna. 5 A másik két bank szinte egyszerre alakult meg. A Népbankot 1872-ben alakították meg Balassa-Gyarmati Polgári Önsegélyező Egylet néven. 1875ben változott át részvénytársasággá 120.000 frt alaptőkével. A „kistakarékot", a Takarék- és Hitelintézetet szintén 1872-ben hozták létre névleg 60.000, ténylegesen 30.000 frt alaptőkével. Ekkor a neve Első Nógrádi Földművelésügyi-, Ipari és Kereskedelmi Hitelintézet volt, amelyet azonban már 1876-ban későbbi nevére változtattak meg. A három pénzintézet első félévszázadát végigkísérte az egyesülés gondolata, amelynek elméletben minden változatát felvázolták. Hol mindhárom egyesüléséről, hol a Népbank és a Takarékpénztár, hol a Hitelintézet és Népbank, hol pedig a Takarékpénztár és a Hitelintézet egyesüléséről röppentek fel hírek, hogy aztán néhány hét múltával elhaljanak ezek a kezdeményezések. 6 Fő érvként a cikkek szerzői azt hangsúlyozták, hogy a „fúzió" révén megalakítható erős bank hathatósabban tudná szolgálni a megye pénzügyi érdekeit. Azonban a három bankot létrehozó tőkepénzes csoportok, amelyeknek sok tagja pedig érdekelt volt egyszerre több intézetben is, nem tudta rászánni magát az üdvösnek beállított lépés megtételére. 1920-ig 1873-ban, 1876-ban, 1880-ban, 1884-ben, 1893-ban és végül 1918-ban került szóba hol kisebb, hol nagyobb súllyal a bankok egyesülése, amit a város viszonylagos ipari és infrastrukturális fejletlenségével indokoltak. Ezzel szemben nemhogy egyesülés nem történt, hanem éppen ellenkezőleg, 1911 júniusában megkezdte működését Balassagyarmat negyedik bankja, a Közgazdasági Bank Rt. Ennek kezdeményei 1906-ig nyúlnak vissza, ám csak ötéves szervezés után értek meg a feltételek megindítására. Megnyitása előtt né5 NLHH 1887. május 8., 1903. január 25. 6 NLHH 1876. március 12. „Sokan, kik a viszonyokat nem mérlegelik, csudálkoznak azon, hogy egy 8 ezer lakosságú városban három pénzintézet fennállhat, s hogy üzletét nemcsak a bevont részvényesek megelégedésével, de a társadalmi szempont szigorú bírálata mellett is anyagilag felvirágozhatik."
