Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Géra Eleonóra: Egy grófi család mindennapjai - a gyulai Almásyak

Jelen tanulmány nem genealógiai munka, ezért nem törekszem sem a kiterjedt rokonság részletes ismertetésére, sem pedig vagyoni helyzetük változásainak nyomon követésére. Az utókorra maradt források alapján fontosabbnak vélem a mentalitástörténeti megközelítést. Célom, hogy megismertessem az olvasókkal egy nem túl vagyonos, s nem is túl szegény, alapvetően konzervatív beállítottságú, vidéki arisztokrata család néhány tagjának mindennapi életét. Az Almásy családról röviden A klasszikus genealógiai szakmunkák írói egyedül abban értenek egyet, hogy az Almásy család eredete a középkorba nyúlik vissza, amikor vélhetően már a nemesek közé tartoztak, ám őseik hitelesen csak a XVII. század vé'géig vezethetők vissza.

5 A család Almásy András gyöngyösi plébános, egri kanonok ügyessége folytán emelkedett ki a többi Heves és Külső-Szolnok vármegyei nemesi família közül. Az egri püspök vikáriusaként ő intézte a tizedszedéssel kapcsolatos ügyeket, majd maga vette bérbe a Heves megyei tizedszedés jogát, ám testvérével együtt fontos szerepet játszott a törökök ellen harcoló császári csapatok élelmezésében is.

6 Átgondolt házasodási taktikával az Almásyak hamarosan a megye legnagyobb birtokosai közé emelkedtek, s 1742-től kezdve hagyományosan e családból került ki a jászkun főkapitány.

7 A család férfitagjai a XVIII. században a katonai hivatást választották. Ignác József (1804-ben halt meg) lovassági tábornok a hétéves háborúban tüntette ki magát, s katonai érdemeiért 1771-ben grófi rangra (idősebb grófi ág) emelte az uralkodó. Egy másik családtag, (II.) Pál (1821-ben halt meg) Mária Terézia, majd különösen II. József uralkodása alatt fontos, országos jelentőségű hivatalokat viselt. II. József előbb fiumei kormányzónak, majd 1787-től a pesti kerület királyi biztosának nevezte ki. 1810-1815 között koronaőrként szolgált, s rövid ideig pesti, majd később gyöngyösi házában helyezték el a Napóleon elől rejtegetett Szent Koronát.

8 így ténykedése következtében az Almásyak a legjelentősebb arisztokrata családok közé emelkedtek. Testvére, (II.) Ignác (1840-ben hunyt el) ugyancsak az abszolutizmus időszakában kezdte hivatalnoki karrierjét, később pedig a nemesi 5 KARÁCSONYI 1900.136. p.; PALATÍNUS 1909. 93-94. p.; NAGY 1857.1. köt. 19-20. p., Pótkötet. 14-16. p.; KEMPELEN 1930.6-9. p. 6 PALATÍNUS 1909. 94-97. p.; OROSZ 1906. 3. p.; Szakály Ferenc számításai szerint az Almásy fivérek a tizedszedés bérletéből négyszeres-ötszörös hasznot húztak. SZAKÁLY1997. 311-312. p. 7 PALATÍNUS 1909. 98. p.; MOL P 3. Nr. 21., 25., 30. 8 HAJDÚ 1982. 91. p.; BERTÉNYI 1996.130. p.