Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Géra Eleonóra: Egy grófi család mindennapjai - a gyulai Almásyak

felkelőket brigadérosként a franciák ellen vezette. 1811-ben az Udvari Kamara elnökévé nevezték ki, majd katonai és hivatali érdemeiért 1815-ben grófi rangot (középső grófi ág) kapott. Almásy Dénes, a családfő Dénes, a középső grófi ág alapítójának dédunokája (I.) Kálmán és Wenckheim Stefánia legidősebb fiaként látta meg a napvilágot 1863-ban. Aradon járt középiskolába, majd jogi tanulmányokat folytatott. Hosszú, Európa szinte összes országát érintő utazásáról hazatérve kapcsolódott be először a vármegyei közéletbe. A Békés vármegyei közigazgatási bizottság tagjai közé választották, fiatalon több cikluson keresztül részt vett a vármegye munkájában.

9 Dénes 1888-ban tartotta esküvőjét gróf Károlyi Tibor leányával, Gabriellával (Ella). Az ifjú házasok a tíz éve üresen álló gyulai kastélyba költöztek be. A kastély két földszintes szárnyát 1902-ben Sztarill Ferenc nagyváradi műépítésszel emeletesre alakíttatták át. Dénes, az említett rövid időszakot leszámítva, egyébként alig vett részt a közéletben. Feltételezhetően nagyapja és apja példáját követte, akik a katonai-politikai hivatásnál többre értékelték a birtokigazgatást.

10 Almásy Kálmán állítólag (I.) Dénes, a szabadságharcban részt vevő öccse tragédiájának hatására töltötte „passzív ellenállásban" élete hátralévő részét, s kizárólag gazdasága felvirágoztatásával foglalkozott.

11 Az ifjabb Dénes, leszámítva, hogy 1906-ban bekerült a főrendiház királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságába, a gazdálkodásnak és a jótékonykodásnak szentelte ideje legnagyobb részét.

12 Ő örökölte a kétegyházi és a sarkadi hitbizományi birtokokat,

13 az utóbbival nagyságban (kb. 12 000 hold) és értékben csaknem mege9 PALATÍNUS 1909.111. p. 10 A gyulavári uradalom modernizálása a nagyapa nevéhez fűződik, a korábban bérbe adott pálinkafőző helyett szeszgyárat létesített. Kálmán gróf építtetett vasutat Gyulavári és Gyula között. Ezen az 1961-ben megszüntetett vonalon nemcsak terményeket, hanem utasokat is szállítottak. PALATÍNUS 1909. 107. p.; D. NAGY ANDRÁS 2003. 11 (I.) Dénes a szabadságharc leverése után 1851-ben az önkényuralmat sérelmező urakból megszervezte az ún. csákói vadásztársaságot. A reménytelennek látszó politikai helyzet és felesége korai halála végül mély búskomorságba taszította. Több évtizedes betegség után 1871-ben hunyt el Döblingben. PALATÍNUS 1909.108. p. 12 Főrendiház 1907.117. p. 13 A sarkadi hitbizományi a grófi rangot szerző (II.) Ignác alapította az elsőszülött fiúk számára; a földbirtokokon kívül annak részét képezte még egy pesti ház, valamint a liszkai és a nagypoklosi szőlőbirtokok. MOL P 3. Nr. 306. Almásy (II.) Ignác végrendelete.