Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Nagy Sándor: Válások mérlegen - a házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a XIX. század második felében

Ha mármost a szóban forgó válóperes statisztika adatait vesszük szemügyre, Budapesten a XIX. század utolsó harmadában a házasságok felbontásának egy rendkívül alacsony abszolút számával találkozhatunk, amely csak a századforduló táján indul emelkedésnek. Az országos adatokkal összevetve,

4 a fővárosi válások kicsinek mondható 2-4 %-os aránya 1896-tól kezdve nő a tekintélyes kb. 10 %-os szintre, amelyen az I. világháborúig meg is marad. A XIX. századi számok és arányok különösen Budapest erőteljes urbanizációja, lakosságának gyarapodási üteme mellett - a válások és a nagyvárosok kapcsolatát illető ismerős előfeltevések fényében - tűnnek felettébb alacsonyaknak. A megfogalmazott aggályok mindenesetre beigazolódnak, ha a Budapesti Királyi Törvényszék fennmaradt válóperes iratanyagán ellenőrizzük a közölt statisztikai adatokat. Ekkor ugyanis kiderül, hogy bár - erre később még visszatérünk - a válóperes iratanyagban komoly hiányokkal kell számolni, az 1896 előtti számok minden esetben kisebbek a bíróság által az adott évben jogerősen felbontott házasságokénál (2. ábra). Az eltérés mértéke olykor akkora, hogy teljesen világossá válik: a publikált válási statisztika megbízhatatlan, s mivel - mint említettük - készítésének körülményeit sem ismerjük, az 1876-1895 közötti adatokkal a továbbiakban egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. (Jegyezzük meg viszont: az 1895 utáni számok az alkalmazott eljárással - a várakozásoknak megfelelően - nem cáfolhatók, így azokat helytállóknak kell minősíteni). 4 SZÉL TIVADAR. 302. p.