Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Kenyeres Isván: A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a 15-16. században

tős karriert futottak be, fontos megyei hivatalt szereztek, a budai királyi udvarban és az ott működő bíróságokon is szerepet kaptak. Sikeres karrierjük ellenére mégsem sikerült a családnak a kitörés, a szerzett birtokok döntően zálogok voltak, amelyeket nem sikerült megtartani. Egy-egy kiemelkedő családtag előrelépése után pedig az utódok kevésbé bizonyultak sikeresnek, az ősi vagyon többször is kikerült a kezükből, lényegében csak a 15. század közepén szerzett törzsbirtokok: Piliny és Endrefalva megtartása sikerült. A Mohács utáni időszakból sajnos egyelőre nem került elő forrás a Pelényiekkel kapcsolatban. Úgy tűnik, a család meghúzódott Nógrád megyei birtokain. Az 1549. évi, Maksay Ferenc által publikált Nógrád megyei dikajegyzékből értesülünk a család által bírt portákról: a törzsbirtok Piliny falu (Peelyn névalakban) volt, amelyen hat Pelényi osztozott: Benedek 3 portát és 4 zsellért, Menyhért 4 portát és 3 zsellért, míg a többiek csupán zselléreket bírtak: István 3-at, ifj. István 2 zsellért és egy pusztatelket, Bálint 3 zsellért és Mihály 2 zsellért és egy újonnan telepített telket.

62 Úgy tűnik, hogy a család az itt épített nemesi kúriában élt.

63 A 15. század közepe óta a család által birtokolt Endrefalvát ekkor Pelényi Bálint bírta felesben Bakóczay Ferenccel, mindkettőjük nevére 7-7 adózó portát írtak össze, Pelényinek 12 zsellérje, 5 puszta telke és egy újonnan telepített, valamint egy nem részletezett fél portája volt, míg tulajdonostársának, Bakóczaynak 13 zsellérje, 6 puszta telke és 1,5 egyébje volt.

64 Pelényi Bálint részbirtokos volt Nagyszalmatercsen, amelyet döntően a Tercsy család bírt. Itt Bálintnak mindössze két puszta telkét írták össze, az egyébként összesen 2 portával és 2 zsellérrel rendelkező kicsiny faluban.

65 A felsorolásból is kitűnik, hogy a Pelényiek, csakúgy Mohács előtt mint után, gyakorlatilag a Nógrád megyei nemesség szegényebb rétegéhez tartozhattak. Családi viszonyaikról nem sokat tudunk, sejthető, hogy a legvagyonosabbnak számító Pelényi Bálint (aki három helységben is bírt portákat) valószínűleg Pelényi Mihály ügyvéd leszármazottja, talán a fia volt, míg a többiek valószínűleg Pelényi Pál fiainak leszármazottai.

66 Az 1549. évi dikajegyzékben felsorolt hat Pelényi közül kerül ki a család újabb, jelentős pozíciókat elérő generációjának legalább öt tagja: Bálint, István (valószínűleg az összeírásban az ifjabbként említett), Benedek, Menyhért és Mihály. 62 MAKSAY 1990.1. köt. 515. p. 63 A pilinyi „curia nobilitaris"-ról 1605-ből van adatunk, a helységet ekkor pusztaként írták össze. MOL E 156 Reg. Fasc. 44. No. 52. 64 MAKSAY 1990. 504. p. 65 Uo. 513. p. 66 Erre abból következtethetünk, hogy Pelényi Mihálynak sikerült megszereznie 1519ben Endrefalva másik felét is, így az ő és örökösei kezén maradhatott a birtok.