Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Kenyeres Isván: A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a 15-16. században
Rajtuk kívül még egy Pelényi, Gábor futott be jelentősebb karriert, róla viszont hallgat az 1549. évi dikajegyzék. Az ő történetükben összekötő kapoccsá Eger vára, egyben az ország egyik legjelentősebb uradalma: az egri vár birtoka vált. A legnagyobb karriert kétség kívül Pelényi Bálint futotta be közöttük. Sugár István szerint 1552 előtt Buják várának várnagyaként tűnik fel, várnagytársa ekkor rokona, Gábor volt. 67 Úgy tűnik, ezt a tisztséget 1550 előtt tölthették be. 68 Erre abból következtethetünk, hogy Bálint 1550-1552-ben az esztergomi érsekség kamarai tizedszedője, majd 1552-1553-ban Nógrád megye rovásadószedője volt. 69 Ezt a tisztséget Fülek 1554. évi elestéig bírhatta. Sugár István szerint Bálint Fülek elestekor minden ingóságát elvesztette, feleségestül menekült Egerbe, ahol a vár prefektusa, Bornemissza Gergely felkarolta. 70 Bálint 1555-ben nagy lehetőséghez jutott: a kamarai kézben lévő Murány udvarbírói tisztségét nyerte el. 71 Előrebocsátjuk: kamarai udvarbírónak lenni nem kis pozíciót jelentett, az uradalmakat gazdasági szempontból igazgató, a jövedelmeket beszedő és a kiadásokat felügyelő udvarbírók (latinul provisor) a korszakban a jól fizetett tisztviselők közé tartoztak. A tisztség betöltéséhez a kamara elvárta, hogy a jelölt jól tudjon latinul, ismerje az adott uradalomban beszélt nyelveket (ez alapján Pelényi Bálint valószí67 SUGÁR 1993-1994. 75. p. 68 Sugár szerint I. Ferdinánd nevezte ki őket a várnagyságra még 1552. előtt, erről egy 1557-ben lefolytatott, a Pelényiek által elkövetett visszaélések kapcsán lefolytatott vizsgálat anyaga tudósít. Erőszakoskodásaik kapcsán ugyanis I. Ferdinánd 1557-ben vizsgálatot indított ellenük. (MOL E 148 Fasc. 14. No. 86. idézi: SUGÁR 1993-1994. 75. p. 50. jegyz.) Bujákot, amely egyébként a 15. század közepétől a Báthoryak birtokában volt, 1552. július 19-én foglalja el Ali budai pasa, mindössze 5 napos ostrom után. Pelényi Bálint viszont júniusban már biztosan Nógrád megyei rovásadószedő volt és az is tudható, hogy előtte két évig más tisztet töltött be ld. köv. jegyzet. Lehet, hogy Bujákot a két Pelényi ideiglenes adományként bírta, erre adatunk is van 1557-ből, miszerint a hűtlen Báthory András bujáki birtokrészét az uralkodó korábban Pelényi Gábornak és Bálintnak adta „ durante beneplácito", amely jogokat ekkor az uralkodó átadta hívének, Báthory Andrásnak. MOL A 57 3. köt. p. 455-456.; MOL MKA E 227 2. köt. p. 304. 69 Jelentései a Magyar Kamarának a nógrádi rovásadóról: 1552. június 26. Piliny (Pelyn) és 1553. szeptember 21. Fülek. MOL E 41 1552. No. 64. és uo. 1553. No. 148. Első leveléből arra is lehet következtetni, hogy előtte két évig dézsmaszedő volt, amiről elszámolással tartozott a kamara felé. Valószínűleg az ekkor kamarai igazgatás alatt lévő esztergomi érsekség tizedeinek nógrádi decimátora lehetett. 15501552 között ugyanis a kamara megbízásából az érsekség valóban beszedte a tizedeit, nem pedig pénzért árendálta. KENYERES 2008. 545-546. p. 70 SUGÁR 1993-1994. 75. p. 71 SARUSI2004. 430-431. p.
