Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Baráth Madgolna: Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően

BARÁTH MAGDOLNA Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően 1956. november 4-én hajnali 4 óra 15 perckor megindult a „Forgószél" hadmű­velet, s a szovjet csapatok megkezdték a rend megteremtését és a „népi demok­ratikus hatalom" helyreállítását Magyarországon. Néhány órával később, ma­gyar idő szerint hajnali 5-6 óra tájban Malenkov, Mikojan és Brezsnyev kísére­tében Moszkvában repülőgépre szállt és hazaindult az előző nap a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága (SZKP KB) Elnökségének ülésén szovjet segédlettel megalakított új magyar hatalmi központ vezetője, Kádár János is. 1 A szovjet pártelnökség által kiválasztott új kormányfő azzal a feltétellel vál­lalta el a számára kijelölt szerepet, hogy a létrejött kormány ne legyen „bábkor­mány". A valóságban azonban a testület működésének első heteiben csak igen korlátozott szuverenitással rendelkezett. A szovjet hadsereg és állambiztonsági szervek gyakorlatilag a forradalom kitörése óta Magyarországon tartózkodó képviselői, valamint az SZKP KB Elnöksége által Magyarországra delegált poli­tikai megbízottak szinte valamennyi poUtikai döntésbe beavatkoztak. A forrada­lom napjaiban Andropov szovjet nagykövettel egyetemben még a Politikai Bi­zottság és a kormány szűkebb kabinetjének ülésén is jelen voltak. Lényegi válto­zás nem történt a második szovjet katonai intervenciót követően sem. Az új ma­gyar vezetés helyzetét jól érzékeltetik a november 4. után Magyarországon tar­tózkodó szovjet politikusok Moszkvába küldött jelentései, amelyekből kitűnik, hogy Kádárt kezdetben egyáltalán nem tekintették egyenrangú partnernek. A november 4. és 11. közötti napokban a tényleges hatalom lényegében még a szovjet hadsereg kezében volt. A hadműveleteket Zsukov marsall irá­nyította, és jelentős szerepet játszott a Mikojan és Szuszlov javaslatára való­színűleg már október utolsó napján vagy november első napjaiban a hely­színre érkezett Konyev marsall is. 2 A KGB elnöke, Ivan Szeröv október 24. óta tartózkodott Magyarországon, és közvetlenül irányította a szovjet ál­lambiztonsági szervek tevékenységét. A magyar államvédelmi szervek ok­tóber 28-ai feloszlatása után Szeröv Münnich Ferenccel tisztázni akarta a szovjet munkatársak magyarországi tartózkodásának és munkájuk további 1 Az SZKP KB Elnöksége Kádár János részvételével lezajlott ülésének jegyzőkönyvét lásd Vjacseszlav SZEREDA - RAINER M. János (szerk.): Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet párt­elnökség vitái Magyarországról. Budapest, 1996. 2 Mikojan és Szuszlov az SZKP Központi Bizottságának tett, 1956. október 30-ai jelenté­sükben javasolták Konyev mielőbbi Budapestre küldését. Vjacseszlav SZEREDA - Alek­szandr SZTIKALIN (szerk.): Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából. Budapest, 1993,126. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom