Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Baráth Madgolna: Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően

BARÁTH MAGDOLNA Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően 1956. november 4-én hajnali 4 óra 15 perckor megindult a „Forgószél" hadművelet, s a szovjet csapatok megkezdték a rend megteremtését és a „népi demokratikus hatalom" helyreállítását Magyarországon. Néhány órával később, magyar idő szerint hajnali 5-6 óra tájban Malenkov, Mikojan és Brezsnyev kíséretében Moszkvában repülőgépre szállt és hazaindult az előző nap a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága (SZKP KB) Elnökségének ülésén szovjet segédlettel megalakított új magyar hatalmi központ vezetője, Kádár János is.

1 A szovjet pártelnökség által kiválasztott új kormányfő azzal a feltétellel vállalta el a számára kijelölt szerepet, hogy a létrejött kormány ne legyen „bábkormány". A valóságban azonban a testület működésének első heteiben csak igen korlátozott szuverenitással rendelkezett. A szovjet hadsereg és állambiztonsági szervek gyakorlatilag a forradalom kitörése óta Magyarországon tartózkodó képviselői, valamint az SZKP KB Elnöksége által Magyarországra delegált politikai megbízottak szinte valamennyi poUtikai döntésbe beavatkoztak. A forradalom napjaiban Andropov szovjet nagykövettel egyetemben még a Politikai Bizottság és a kormány szűkebb kabinetjének ülésén is jelen voltak. Lényegi változás nem történt a második szovjet katonai intervenciót követően sem. Az új magyar vezetés helyzetét jól érzékeltetik a november 4. után Magyarországon tartózkodó szovjet politikusok Moszkvába küldött jelentései, amelyekből kitűnik, hogy Kádárt kezdetben egyáltalán nem tekintették egyenrangú partnernek. A november 4. és 11. közötti napokban a tényleges hatalom lényegében még a szovjet hadsereg kezében volt. A hadműveleteket Zsukov marsall irányította, és jelentős szerepet játszott a Mikojan és Szuszlov javaslatára valószínűleg már október utolsó napján vagy november első napjaiban a helyszínre érkezett Konyev marsall is.

2 A KGB elnöke, Ivan Szeröv október 24. óta tartózkodott Magyarországon, és közvetlenül irányította a szovjet állambiztonsági szervek tevékenységét. A magyar államvédelmi szervek október 28-ai feloszlatása után Szeröv Münnich Ferenccel tisztázni akarta a szovjet munkatársak magyarországi tartózkodásának és munkájuk további 1 Az SZKP KB Elnöksége Kádár János részvételével lezajlott ülésének jegyzőkönyvét lásd Vjacseszlav SZEREDA - RAINER M. János (szerk.): Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Budapest, 1996. 2 Mikojan és Szuszlov az SZKP Központi Bizottságának tett, 1956. október 30-ai jelentésükben javasolták Konyev mielőbbi Budapestre küldését. Vjacseszlav SZEREDA - Alekszandr SZTIKALIN (szerk.): Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából. Budapest, 1993,126. p.