Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Varga Zsuzsanna: „Kényszeríteni kell a parasztot..." (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években)

tokának, „gazda voltának" köszönhette.

30 Ezt a mintát, ezt a fajta kistulajdonosi önérzetet tette magáévá az 1945-ös földreform után földhöz jutott agrárproletárok és törpebirtokosok zöme is. Hiszen ők is a falusi élettörvények tiszteletében, a paraszti önállósodási, feltörekvési vágyak bűvkörében nevelődtek. Ezzel szemben mindaz, amit a birtokos parasztság a szovjet mintájú termelőszövetkezet, a kolhoz működési és szervezeti elveiről látott és hallott, megerősítette abban, hogy rossz cserét csinál. A kisgazdaság feladásával elveszik megélhetésének szilárd alapja, s a közös gazdálkodás viszonyai között jövedelme, léte bizonytalanná válik, személyileg függő helyzetbe kerül. A „maga-ura" parasztság ellenállásának letöréséhez a kényszer különböző formáit alkalmazta a hatalom. A kiindulópontot ez esetben is a begyűjtési és adóterhek növelése jelentette. Miközben a hatalom 1950-1951-re a „kulákokat" a gazdasági ellehetetlenülés állapotába juttatta, az elrettentő példa mégsem járt együtt azzal, hogy a parasztság széles tömegei meginduljanak a közös gazdálkodás felé. A hatalom erre úgy reagált, hogy fokozottan prés alá vette a középés kisparaszti rétegeket is, s ennek megfelelően instruálta mind a párt-, mind az állami apparátus tagjait. A falusi népnevelők munkájával foglalkozó politikai bizottsági határozat kimondta: „Tudatosítanunk kell a falun, hogy államunk minden rendelkezése a dolgozó parasztokért is van, következésképpen a dolgozó parasztoktól várjuk el elsősorban, hogy betartsák és betartassák a törvényt."

31 Hasonló a szellemisége annak az iránymutatásnak, amelyet az Igazságügy-minisztérium 1950 őszén fogalmazott meg az államügyészségek felé, az őszi betakarítások kapcsán megszaporodó, engedély nélküli terményszállításokkal kapcsolatban. „Ilyen bűncselekményeket azonban nemcsak kulákok, hanem közép- és kisparasztok is elkövetnek. A bűnvádi eljárás során igazságügyi szerveinknek természetesen messzemenően érvényesíteniük kell az osztályszempontokat és általában a párt parasztpolitikáját. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az ilyen súlyos visszaéléseket elkövető középés kisparasztok ellen ne folytatnék le a bűnvádi eljárást."

32 A párt parasztpoUtikájának módosulásából logikusan következett a közép- és kisparasztság fokozott terhelése. Ez a szándék nyilvánult meg az 1951-es beszolgáltatási rendeletben.

33 A beszolgáltatástól mentesülők (csak földadót fizetők) birtokhatárát az addigi öt katasztrális holdról egyre csökkentették, de bizonyos 30 A paraszti értékrendről bővebben lásd FÉL Edit - HOFER Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest, 1997,19-52. p. 31 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 90. ő. e. 1951. december 20., 1. A KV Agitációs és Propaganda Osztályának javaslata a december 1-jei párt- és kormányhatározattal kapcsolatos falusi népnevelő munkára. Előadó: Horváth Márton. 32 HORVÁTH Ibolya - SOLT Pál - SZABÓ Győző - ZANATHY lános - ZINNER Tibor (szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 4. Budapest, 1995,344. p. 33 1951. évi 10. számú törvényerejű rendelet az 1951/52. évi állami begyűjtésről. Magyar Közlöny, 1950. február 18.