Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Tóth Ágnes: A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946

TÓTH ÁGNES A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946

1 A nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány, kinevezését követően, három alapvető fontosságú döntést hozott. Egyrészt, elfogadva a Szovjetunió feltételeit, 1945. január 20-án Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt, továbbá megkezdte a közigazgatás reorganizálását, és ezzel összefüggésben a szélsőjobboldali és háborúpárti személyek felelősségre vonását, s végül 1945. március 17-én elrendelte a földosztást. A fenti célok megvalósítására egy időben, egymással párhuzamosan került sor, s a kormányzat mindhárom kérdés megoldása érdekében élt az internálás eszközével. Emiatt, továbbá a folyamatok - különösen azok felelősségre vonási elemeinek - elégtelen jogi szabályozottsága, a végrehajtó hatalom felkészületlensége, a végrehajtás szakszerűtlensége, továbbá ellenőrzésének teljes hiánya, valamint a közvetlen, direkt politikai beavatkozások miatt a fenti célok megvalósítása kaotikus módon ment végbe. Mindhárom döntés alapvetően érintette a magyarországi németséget, amelynek tagjai nem, vagy nem csak korábbi személyes cselekedeteik, hanem nemzeti hovatartozásuk miatt kerültek a felelősségre vonandók közé. A második világháborút követően a magyarországi németek jogkorlátozása, felelősségre vonásának módja, és annak tömeges volta, majd egy részének kitelepítése nem állt ok-okozati összefüggésben tagjainak korábbi cselekedeteivel. Megbüntetésük, bűnbakká nyilvánításuk alapvetően nem cél, hanem eszköze volt az általuk birtokolt gazdasági potenciál megszerzésének, annak érdekében, hogy ez a hatalmi újrarendeződés, illetve a társadalom átstrukturálása érdekében fölhasználható legyen. Az internálások jogi szabályozása Az internálási eljárásokat 1945 júniusáig a Horthy-korszak háborús és különleges helyzetekre vonatkozó rendeletei, továbbá az 1945 februárjában a német állampolgárok internálását elrendelő - 302/1945. ME számú -, valamint a népbíróságok létrehozását és működését szabályozó - 81/1945. ME számú - rendeletek alapján hajtották végre. 1945 májusában mindkét rendelet személyi hatályát kiterjesztették, fogalmi meghatározásait pontosították, a népbírósági eljárások büntetési tételeit szigorították, ugyanakkor a népbírósági büntetések közül kikerült az internálás. 1 A magyarországi németek 1945-1950 közötti internálásának története földolgozatlan. Ez a tanulmány az erre irányuló kutatás első eredményeit foglalja össze.