Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)
Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat - Ö. Kovács József: Az erőszak történelmi tapasztalatai a politikai diktatúrában
már a nyelv fontosságát errdítettük, akkor utalni kell arra is, hogy sokan magát az erőszakot is elsősorban nyelvként értelmezik, legyen szó például a szülői pofonról, vagy éppen a generációs jelenségként értelmezett fiatalkori erőszakos cselekedetekről. 25 Akár az előbbi megközelítés ellentétének is tarthatnánk Paul Ricoeur véleményét, aki az erőszakot és a nyelvet ellentétpárnak véli. Az „egyik terjedelme a másikéhoz igazodik", szerinte az „erőszak az, ami beszél és jelentésre tör", hiszen az emberi beszéd önmagában is „a diskurzus és erőszak elegye". Erre alapozva lép tovább és tágítja ki a problémát a zsarnokság és a filozófia szintjén: „A zsarnokság esetében nyilvánvaló, hogy az erőszak beszél... A filozófia éppen azért leplezi le a zsarnokságot, mert az a filozófia legsajátabb területét, a nyelvet bitorolja." 26 Az eddigi példákból is érzékelhető, hogy más társadalmi jelenségekhez hasonlóan az erőszak értelmezését és leírását illetően is különféle nézetek találhatók a tudományterületeken. Ugyanakkor megnevezhetünk három olyan alapformát, amelyek nagyrészt elfogadottnak tekinthetők: a személyes vagy közvetlen, az intézményes és a strukturális erőszakot, bár az utóbbi kettő megkülönböztetése nehéz. Az intézményes inkább azokra az alávetettségi helyzetekre vonatkozik, amelyeket fizikai szankciókkal is megerősítenek. Ezen belül érdemes kiemelni az erőszakfogalom latin eredetének kettős jelentését: a violentia a testi támadásra, a potestas a hivatali erőszakra, nyomásgyakorlásra utal 27 1. TÁBLÁZAT: Az erőszak tipológiája Túlélés Jólét Identitás Szabadság Közvetlen erőszak - gyilkolás - rokkanttá válás - szorongatott élethelyzet - szankciók - nyomor - deszocializálódás, - reszocializálódás, - másodosztályú polgár - elnyomás - börtön - elüldözés Strukturális erőszak - kizsákmányolás (A) - kizsákmányolás (B) - penetráció (behatolás) - normalizálás - marginalizálódás - töredékessé válás 25 Alf LÜDTKE: Gewalt als Sprache? In: Rolf W. BREDNICH - Walter HARTINGER (szerk.): Gewalt in der Kultur. Vorträge des 29. Deutschen Volkskundekongress, Passau, 1993. Passau, 1994, 61-75. p. 26 Paul RICOEUR: Erőszak és nyelv. 125-126., 128. p. In: SZABÓ i. m. 124-136. p. 27 p e t er WALDMANN: Gewaltforschung/Gewalttheorien. 283-287. p. In: Dieter NOHLEN - Rainer-Olaf SCHULTZE (szerk.): Lexikon der Politikwissenschaft. Theorien, Methoden, Begriffe. I. München, 2002, 283-287. p.
