Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Szabó Csaba: Bosszú vagy kiiktatás? Gondolatok a Turchányi-per kapcsán (1957)

hogy minden rendben történjen. Arra nézve is világos utasítást adott a prímás, ha az ajtók zárva lennének. Fel kell őket törni, úgy kell eljárni, „mintha a sajátunkról lenne szó". Meg kellett szerezni a kulcsokat és az „irattár személyi vonatkozású részét", azt Budára kellett szállítani, az épületet pedig a további behatolástól meg kellett óvni.

11 Felvetődik a kérdés, hogy jogszerűen járt-e el a bíboros, hiszen később a Turchányi-pernek is egyik fő vádpontja éppen az ÁEH épületének „kirablása" volt, de 1957 után Mindszenty József ellen is kihasználta a kádári propaganda, hogy az épületet önkényesen foglalták le és törték fel az irattárat. Valóban nem került még elő írásos bizonyíték arra nézve, hogy a Nagy Imrekormány kiutalta volna az esztergomi érseknek az Állami Egyházügyi Hivatal épületét. Turchányi Albert Egon egyik kihallgatása során a feltett kérdésre, hogy Tildy Zoltán vagy Maiéter Pál adtak-e Mindszenty Józsefnek írást a kiutalásról, azt vallotta, hogy írásról nem tud, de a november 3-ai rádiószózat után szem- és fültanúja volt annak, hogy Tildy kijelentette: az épület a kormány döntése alapján került az esztergomi érsek joghatósága alá.

12 A Mindszenty-hagyatékban található egy kézírásos levéltervezet, amelyet a bíboros 1957. október 4-én fogalmazott. Ebben egyértelműen arról ír, hogy „az Állami Egyházügyi Hivatalt a Nagy-Kádár-kormány megszüntette 1956. október 3031-én... a törvényes Nagy-Kádár-kormány által elismert, hivatalos pecsétes, aláírásos határozatban a felszabadult épületet kiutalta az AC Katolikus Egyetemista és Ifjúmunkás csoportjának céljára, azonnali hatállyal."

13 Nem lehet tehát kizárni, hogy Tildy Zoltán és Maiéter Pál november l-jén valamilyen hivatalos írással adta át az ÁEH épületét Mindszentynek, vagy a bíboros szerzett később valamilyen határozatot, de ennek egyelőre nincsen nyoma. Az irat hiányán természetesen nem is lehet meglepődni a korabeli zavaros állapotok miatt. Az is elképzelhető, hogy az áUamrniniszter csak szóban erősítette meg a magyar katolikus egyház vezetőjét az ÁEH épülete feletti birtoklásban. Az Állami Egyházügyi Hivatal épületének Mindszenty József nevében történő lefoglalására november 3-án került sor. Az akcióban Turchányi Albert segítségül hívta Németh János bazilikái káplánt és a Hittudományi Akadémia három hallgatóját, valamint Lieszkovszky Pál volt huszár alezredest. A csoportot a Mindszenty József védelmére rendelt rétsági páncélosok közül hárman biztosították (Galajda Béla, Tóth József és Vajtai Gyula).

14 A Szent Istvánbazilikánál a Honvédelmi Minisztériumból odarendelt további hat-nyolc katona csatlakozott hozzájuk. A tehergépkocsi, amin elindultak, útközben lerob11 Turchányi-per, Turchányi Albert 1957. január 30-ai kihallgatási jegyzőkönyve. 12 Uo., Turchányi Albert 1957. június 5-ei kihallgatási jegyzőkönyve. 13 Mindszenty-hagyaték, 30. dosszié. 14 Az ő sorsukra nézve lásd TYEKVICSKA i. m. 128., 144. p. Galajdát és Vajtait háromévi, Tóthot egyévi börtönre ítélte első fokon a katonai bíróság. Az ítéletet másodfokon is helybenhagyták.