Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Szabó Csaba: Bosszú vagy kiiktatás? Gondolatok a Turchányi-per kapcsán (1957)

bant, ezért egy kölcsönkért autóval folytatták az utat. Az ÁEH épületénél fia­talokat találtak, akik a kerületi tanács határozatára hivatkozva akarták birtok­ba venni az épületet. Turchányi Albert Egon vallomásában elismerte, hogy az egyik egyetemista fiatal be is mutatta neki a tanács végzését, amely a „Köz­gazdasági Forradalmi Csoport" javára rendelkezett. A Turchányival érkezett katonák segítségével birtokba vették az épületet. Előkerült egy ÁEH-s tisztvi­selő (Telepó Sándor), aki kalauzolta őket az épületben. A ráccsal lezárt irattá­rat feltörték. Az irattárban az iratszekrényt is feltörték, de egy falba épített trezorral nem boldogultak. Erre lakatost hívtak, aki fúróval felnyitotta a le­mezszekrényt, amiből előkerültek az épület másolati kulcsai. A kispapok köz­ben elkezdték összepakolni az irattárat. Néhány papírzsákot találtak, ame­lyek összetépett iratokkal (!) voltak megtöltve. Kiszórták a tépett papírt, és az ép iratokat rakták a zsákokba. Közben az épületben egy idegen fiatalokból ál­ló csoport azt hangoztatta, hogy államvédelmisek bujkálnak a hivatalban, és azt követelték, hogy ellenőrizzék a kongruafolyósítást, mert a békepapok dupla és tripla fizetést kaptak. Az ÁEH tisztviselője megmutatta Turchányi­éknak a gazdaságisok irodahelyiségét, ahol két tisztviselő éppen a kongrua­kartonokkal dolgozott. Turchányi Albert és Német János átnézték néhány is­mert békepap kartonját, és megállapították, hogy a vád hamis, a békepapok sem kaptak kiemelt juttatást az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül. A papok megnyugtatták a fiatalokat, hogy nincsenek az épületben államvédel­misek, akik azzal mentek el, hogy ezt még ellenőrzik. Kint, az épület előtt az ÁEH szolgálati autóját kezdték el követelni, de a garázs üresen állt. Semmiféle atrocitás nem történt, senkinek nem esett bántódása. A nagy jövés-menésben eltűnt egy boríték 260 forinttal. Az irattári iratokkal és az ÁEH kulcsaival visszatértek az Úri utcába. Este Lieszkovszky is megérkezett azzal a fiatalem­berrel, aki azt a forradalmi csoportot képviselte, amelyik számára a tanács kiu­talta az ingatlant. Mindszenty József mindkettejüket fogadta. A fiatalember le­mondott az épületről a katolikus egyház javára, a volt huszár alezredes pedig jelentette a bíborosnak, hogy a gondnok segítségével az épületet este rendben bezárták. A prímás ezután úgy rendelkezett, hogy tíz kispap költözzön az ÁEH épületébe, 15 de másnap erre a szovjet invázió miatt már nem került sor. Az ÁEH épületéből elszállított iratokat (négy papírzsák, nyolc csomó, három irat­rendező és egy vaskazetta kulcsokkal) a BM-szervek 1956. november 25-én a budavári prímási palotában megtalálták, és visszaszolgáltatták a hivatalnak. Horváth János ÁEH-elnök eseményekről készített rövid jelentése alátá­masztja Turchányi vallomását. 16 15 Turchányi-per, Turchányi Albert 1957. március 28-ai önvallomása. 16 Magyar Országos Levéltár (MOL), XIX-A 21. a) 246/1956. Állami Egyházügyi Hivatal, elnöki iratok. Horváth János 1956. november 30-án kelt jelentése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom