Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon. Koncepciós elemek az 1956-os perekben. A Brusznyai-per

könyv tárgyát fogja képezni -, amely a bíróságok „liberális" ítélkezését ostorozza, és konkrét ügyekben interveniál. A Brusznyai-ügyben a Legfelsőbb Bíróság elnökének címzett levél azonban egyedülálló a maga nemében.

19 A levél szövege nem igényel semmilyen kommentárt: „Legfelsőbb Bíróság Elnökének, Budapest Kedves Domokos Elvtárs! Kötelességünknek tartjuk közölni a megye kommunistáinak, dolgozóinak hangulatát - Brusznyai és társai ellenforradalmi csoportja bűnügyének tárgyalásán - a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa által hozott ítélettel kapcsolatban. Másrészt a f (olyó) év október 19-én megtartott megyei kommunista aktíva meg is bízta a Párt végrehajtó bizottságát, hogy közölje véleményét illetékes szervekkel, mely szerint nem ért egyet a Népbírósági Tanács ítéletével, enyhének tartja azt (10 évi, 5 évi és ez alatti ítéletek). Véleményünk szerint a Népbírósági Tanács nem vette figyelembe 1956. október körülményeit, az ellenforradalmi csoport társadalmi veszélyességét, de még az elkövetett és bebizonyított, népi hatalom megdöntésére irányuló súlyos cselekményeket sem. A vádiratban szereplő ellenforradalmi csoport Brusznyai vezetésével eszmei irányítója, gyakorlati vezetője volt a megyében az ellenforradalomnak. A megyében nem csak kísérletet tettek, de lényegében át is vették a hatalmat. Az általuk létrehozott fegyveres csoportokra (katonai direktórium és egységei, nemzetőrség, operatív csoport stb.) támaszkodva a törvényes államhatalmi szerveket megfosztották jogaitól, vezetőit, nagyszámú kommunistát elbocsátottak. Az egész megye területén »érvényes« jogi formákba öltöztetett rendeleteket adtak ki, melyek a népi demokratikus államrend megdöntését célozták. Több kérdésben átvették az Elnöki Tanács jogkörét. Hozzáfogtak (az) egész megyében a régi közigazgatás megszervezéséhez. A kommunisták üldözésével (kb. 170 volt letartóztatva), a párt anyagi értékeinek kisajátításával lényegében szétverték a pártot is. Hatalmuk szilárdítása érdekében több ezer fegyvert kiosztottak, és elkészítették a védelmi tervet, megszervezték a szovjet elvtársak elleni ellenállást. Ennek következményeként felelősek kb. 250 ember haláláért, felelősek óriási értékek elpusztulásáért, egyéb anyagi károkért. Mindezek és több más súlyos ellenforradalmi bűncselekmény a tárgyalás során bizonyítást nyert. A megye kommunistái, becsületes dolgozói - a népi demokratikus államrend megdöntéséért küzdő, vezető szerepet játszó ellenforradalmárok felelősségre vonásánál - a legsúlyosabb ítéletet várták, nem pedig a törvényes büntetési tétel minimumát. 19 Közli: KAHLER Frigyes (szerk.): Sortüzek, 1956. II. jelentés. Budapest, 1994,331. p.