Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon. Koncepciós elemek az 1956-os perekben. A Brusznyai-per

lyettük lesznek olyanok, akik Ludqvika Akadémiát végeztek... azért mertem gondolni, mert 1956 nyarán Bata Istvánnak

17 olyan nyilatkozata jelent meg a horthysta tisztek rehabilitációjával kapcsolatban, hogy erre a következtetésre jutottam." „Veszprémben én a mérsékelt, a rendet megteremteni igyekvő irányzatot képviseltem. Soha nem izgattam, sok dolgot elleneztem... Hiába lett védőm figyelmeztetve, én is csak azt állítom, hogy esetemben megvannak, és igazolhatók is azok a tények, amelyek enyhítik az általam elkövetettnek vélt cselekményeket... Engem bíztak meg, hogy fogjam a gyeplőt. Ennek ellenére is állítom, hogy míg ezt a gyeplőt én fogtam, az a kocsi senkit nem ütött el. Hogy közben sajnálatos események is történtek, arról talán én tehetek a legkevesebbet. Én erről a kocsiról az utolsó kanyarban repültem ki... nem ismétlődött meg a Köztársaság téri, vagy Miskolc vagy Mosonmagyaróvár története. Bízom abban, hogy lehetőséget biztosítanak számomra, hogy kiutat lássak valaha is az életbe." A valótlan tények játszották a főszerepet a hírhedt - Pap János

18 nevéhez kötődő - halálbüntetést követelő levélben is. Az intervenció Pap levele azt célozta, hogy Brusznyai Árpádot a hóhér kezére adja. Ebből az időszakból számos olyan írásos anyag ismert - feldolgozásuk külön tisztikar iskolai végzettsége: 6 elemi vagy ez alatt 10%; 8 általános vagy 4 középiskola (a 8, illetve 6 osztályos középiskolai típus osztályaiból) 44,9%; érettségizett 24,9%; felsőfokú végzettségű 19,9%. CSENDES László - GELLÉRT Tibor: Kronológia a honvédség történetéből 1956-57. Kézirat a TTB részére. 2-3. p. A tiszti állomány színvonaláról egy másik, 1955. november 20-ai statisztika is jellemző képet rajzol. A 394 „vezető állományú" tisztből (31 fő önálló osztály-zászlóaljparancsnok, 138 fő zászlóalj és osztályparancsnok, 10 fő repülőezred-parancsnok, 30 fő repülőszázad-parancsnok): egyetemet végzett 2 fő, gimnáziumi érettségivel rendelkezett 18 fő, 8 általánost végzett 214 fő, 6 elemit végzett 160 fő. Hadtörténelmi Levéltár (HL), 27. számú jegyzék, 1955/T. 88 632. Vö. még: Magyar Országos Levéltár (MOL), 288. f. 30/1957. ő. e. 109-112. p. Feljegyzés a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek összetételéről az MSZMP Adminisztratív Osztályától, Tárcsái Tibor aláírással. 17 Bata István (1910-1982) eredeti foglalkozása villamosvezető, 1947-től az MKP Budapest III. kerületi titkára. 1949. június 1-től ezredesi rendfokozatban került a hadsereghez. Moszkvában katonai akadémiát végzett, 1950 májusában vezérőrnagy, s még ebben az évben, november 7-én altábornaggyá léptetik elő, 1953-ban vezérezredes. 1949-1950-ben az Országos Légvédelmi Parancsnokság parancsnokhelyettese, majd 1950. november 7től vezérkari főnök. 1953. július 4-től 1956. október 26-ig honvédelmi miniszter. 1956. október 28-án Moszkvába menekült, ahonnan 1958 szeptemberében tért haza, és a Budapesti Közlekedési Vállalat telepvezetőjeként dolgozott. 1956. december 31-gyel tartalékos állományba helyezték, majd 1959. február 13-án a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megfosztotta rendfokozatától. 1951-től az MDP Központi Vezetőségének póttagja, 1953-tól központi vezetőségi tag és pártbizottsági póttag. 1958-ban kizárták az MSZMP-ből. 18 Pap János (1925-1994) vegyész technikus, az MDP, majd MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága osztályvezetője, a forradalom leverése után első titkára.