Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon. Koncepciós elemek az 1956-os perekben. A Brusznyai-per

- Ugyancsak hiányolta várpalotai fellépésének mellőzését a sztrájk megszüntetése érdekében. - Az október 30-ai gyűlés lefolyásánál a fegyverek kiosztásának ellenzését és a Dunántúli Nemzeti Tanács ügyében kifejtett álláspontjának hiányát sérelmezte, hangsúlyozva, hogy ki is vonult a gyűlésről. - Az ítéletet - amely nem tett említést arról, milyen feltételekkel fogadta el a forradalmi tanács elnöki szerepét, s elhallgatta tevékenységét a sztrájk megszüntetése érdekében - ugyancsak sérelmezte. - Nem tisztázta a bíróság a leváltások körüli szerepét. - Iratellenes - sérelmezte - az államvédelmis tisztek letartóztatásával kapcsolatos ítéleti tényállás. - A három iskolaigazgató elbocsátásával kapcsolatban nincs ítéleti tényállás, s tudatta: a három személyt a tanári állásból nem mozdították el. - Tiltakozott az ellen, hogy az ítélet „Semmiféle ténymegállapítást nem tartalmaz. .. a szovjet csapatokkal szembeni magatartásomat és megnyilatkozásaimat illetően" (kiemelés az eredetiben - K. F.). Itt öt pontban ismertette a kért tények megállapítását (például parlamenterek küldése, élelmezés engedélyezése). A városvédelmi tervnek nagyobb terjedelmet szentelt a fellebbezés indokolása, amely most már - ellenkezője taktikai hiba lett volna - nem Kána Lőrincre

11 hivatkozik, hanem Sánta Károly (emlékezzünk: Sánta az Országos Légvédelmi Parancsnokság utasítására hivatkozott) és Ádám János vallomására. Az „M" fegyvereket tárgyaló rész a Kána Lőrincnél tett látogatáskor jelen volt tanúkra hivatkozott, s arra a telefonszámra, amelyen végül elérték Kána irodáját. Hivatkozott végül Perge Imre vallomására, amely szerint a Kemendi ezredes

12 által kiadott nyílt parancsra utalt Moór ezredes

13 a fegyverkiadás kérdésében. „Honnan jött tehát a parancs, az utasítás a nemzetőrségek felfegyverzésére?" - tette fel a kérdést. Földesi István tanú vallomására utalva felel: „Czeitler sz(áza)d(o)s, a helyőrség politikai tisztje közölte, hogy megjött a minisztériumból a parancs, hogy a nemzetőrséget meg kell szervezni és fel kell fegyverezni." (Kiemelés az eredetiben - K. F.) A rendeletek kérdésével foglalkozott ezt követően a fellebbezés indokolása, állítva, hogy formális rendeletalkotás nem volt, s megismételte - a külföldön lévő 11 Kána Lőrinc (1914-1998) kárpitossegéd, pártfunkcionárius, 1949-től hivatásos katona. 1956ban vezérőrnagy, a légvédelmi tüzér hadosztály parancsnoka, a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Tanácsának elnöke, a forradalom után a statáriális bíróság ülnöke. A tiszti felülvizsgáló bizottság ezredesi rangban tartalékállományba helyezte. 1958-1960 között a Győri Közlekedési Vállalat igazgatója. Vezérőrnagyi rangját 1990-ben kapta vissza. 12 Kemendi Béla (1918-2000) ezredes, 1941-ben végezte el a Ludovika Akadémiát, 1945. július l-jétől századosi rendfokozattal vették át az új hadseregbe. 13 Moór Ferenc (1921-2003) ezredest 1958-ban 3 évre ítélte a Győri Katonai Bíróság (B. I. 81/1958. 1958. április 30.) a pártszervezetek feloszlatása, továbbá a szovjetek elleni „harcbiztosítás" miatt. 1990-ben vezérőrnagyi ranggal rehabilitálták.