Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

óba került funkcionárius - az eljárásban akkor részt vevők elmondása szerint

101 - tombolva követelte az ügyészi, illetve bírói szervektől a súlyos ítéletet. * Dr. Major Ákos, aki korábban a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke volt, s az úgynevezett kékcédulás választások után az Igazságügy-niinisztérium által kinevezett vezetőként a visszaélések kivizsgálásában, pontosabban azok elbagatellizálásában jeleskedett, a Majerszky-per első- és harmadrendű vádlottját védte, felmentő ítéletet, illetve enyhe büntetést kért az első fokon eljáró bíróságtól.

102 Az ebben a perben eljáró ügyvédek mindegyike, minden esetben a szabotázs vádjától való felmentést s az enyhébb büntetési tételt jelentő BHÖ 1. pont (2) bekezdés minősítést kérte. Sok esetben a rendkívül nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel igen enyhe börtön kiszabását, vagy a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, vagy az elsőfokú ítélet után védenceik szabadlábra helyezését kérték. A tanúkhoz, illetve védenceikhez intézett ügyvédi kérdésfeltevések is lehetőség szerint a kedvezőbb pozíciók megszerzésére irányultak. A vádhatóság által állított tanúk jó része azonban „sáros" tanú volt, akik az adott ügyben kisebb súllyal, de exponálva voltak, és a vád alá vont személyekre tett terhelő vallomásukkal saját magukat mentve nagymértékben rontották a terheltek pozícióját. A koncepciós elemekkel is átszőtt Majerszky-perben azonban nem volt realitása a felmentő ítéletnek. Az új rezsim által generált, s a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Osztálya által vizsgált ügyben - az úgynevezett olajhiányra - politikai válasz született. A megyei bíróság Farkas József vezette büntetőtanácsa súlyos ítéletet hozott.

103 (Az elsőrendű vádlottat 12 év börtönbüntetésre ítélték.) Az ügy szigorú megítéléséhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a vállalat jogtanácsosa - akit a rendőrség még csak tanúként hallgatott ki, de ellene is vádat emelt az ügyészség - a hatóságok rendelkezésére bocsátotta a vállalati munkástanácsok jegyzőkönyveit. A vádlottakra nézve kedvező szakmai szakértői véleményeket ezzel sikerült leseperni az asztalról, s a koncepciós elemeket erősítve politikai ítéletet hozni. A Majerszky-ügyben a vádlottak legtöbb esetben csatlakoztak a védői fellebbezéshez, néhány esetben kiegészítéssel éltek. 101 Az eljárásban védőként eljáró ügyvédek közlése. 102 ZML XXV. 19. b) TB/1/1958. Majerszky Béla és társai pere. A Majerszky-per az úgynevezett MAORT-per ismétlése, ugyanolyan koncepciós elemekkel, szabotázs vádjával, a termelés leállítása miatt. A per körülményeinek rövid leírását lásd SRÁGLI Lajos - TÓTH János: A Majerszky-per és körülményei. In: KAPILLER Imre (szerk.): Gazdaságtörténeti tanulmányok. Zalaegerszeg, 1993. 271-287. p. 103 TJo.