Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

évig terjedő börtön). Nehezményezte, hogy úgymond osztály idegen terheltek által elkövetett súlyos izgatásért 3-4 hónapos börtönt szabott ki a bíróság, mikor egyértelműen megállapítható lett volna a BHÖ 2. b) pontja. Az enyhe ítélkezési gyakorlat megszüntetése érdekében az ügyészi óvások, valamint a törvényességi óvások rendszeressé tételét szorgalmazta. A megyei bíróság elnökének 1957. április 2-ai jelentése összefoglalta a bűncselekményre vonatkozó számadatokat is a megyei MSZMP intézőbizottságának. Izgatás bűntette miatt április 6-ig 33 személy ellen folyt eljárás, ebből 25 személyt el is ítéltek, egyet felmentettek, héttel szemben a tárgyalást elnapolták. Az elnök kritikusan jegyezte meg, hogy az e tárgyban folytatott ítélkezési gyakorlat, főleg az év első hónapjaiban, csapongó képet mutatott, mely a februári országos bírói értekezletet követően „helyes irányban" változott. Ahogy fogalmazott: „a megyei bíróság kezdetben eszmei zűrzavart mutató ítéleteket hozott". Ilyennek minősítette a Zala Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozói által elkövetett bűncselekményben hozott ítéletet. A Zalaegerszegen dolgozók politikai vicceket tartalmazó iratokat hoztak egymás között forgalomba, amellyel a demokratikus állam egyik alapszervét, a kormányt, és annak vezetőjét, Kádár Jánost kívánták nevetségessé tenni - szólt a vád. Ez alapján a megyei bíróság büntetőtanácsa a BHÖ 7. pontjára alapozva 4 és 5 havi, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint pénzbüntetésre ítélte az első-, illetve a másodrendű vádlottat. Az elnök tévesnek minősítette az ítéletet, s a durva, izgató tartalmú viccek terjesztését a népi demokratikus államrend vagy annak alapintézményei elleni, a BHÖ 2. pontja szerinti gyűlöletre izgatásnak minősítette. Reményét fejezte ki, hogy az ügyészi súlyosbítási kérelmet követően az ítéletet a fellebbezési bíróság megváltoztatja. Hasonlóan liberálisnak minősítette a megyei bíróság azon ítéletét, amelyben a BHÖ 4. pontja alapján ítélt el egy cigányzenészt, aki nyilvános étteremben „Maiéter Péter, Maiéter Pál, a Kádár-kormány nem imponál" szöveggel a kormány elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas dalokat énekelt. A Zala Megyei Bíróság büntető kollégiuma 1957. április 11-ei ülésének fő kérdése az volt, hogy mikor alkalmazható a BHÖ 5. pontja, és mikor a 6. pontja.

80 Az elnök véleménye szerint „ha egy személy előtt követték el a bűncselekményt, akkor 6. pontos bűncselekménnyel állunk szemben, ha több személy előtt követték el e cselekményt, akkor a BHÖ 5. pontjába ütköző bűncselekményben kell kimondani bűnösnek a vádlottat". A következőkben a megyei elnök a BHÖ 2. és 7. pontjának viszonyát elemezte. Az egyik az államrend elleni izgatás bűncselekménye, a másik ennek enyhébben büntetendő változata volt. Dr. Piros szerint erre vonatkozóan két ellentétes felfogás alakult ki. Az egyik szerint vicces tartalmú iratok is alkalmasak az izgatás bűncselekményének kimerítésére, a másik szerint azonban ezek nem ZML XXV. 1. a) Kollégiumi ülések, 1957. 222