Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

irűnősülnek izgatásnak. Az Angyal-féle régi joggyakorlat szerint - vélte az elnök - a vicces irat is lehet izgató tartalmú. A zalai büntető kollégium osztotta ezt az álláspontot. Felvetődött a fent említett két pont közötti elhatárolás kérdése is. Dr. Szokoly szerint kiindulópontként azt kellett vizsgálni, hogy a szöveg alkalmas-e a gyűlölet felkeltésére. Ha alkalmas, érvelt, „hiába csomagolják azt vicc vagy gúny köntösébe. Ha gyűlölet felkeltésére nem alkalmas, akkor lehet szó a 7. pontos bűncselekményről" - mondta ki a verdiktet. A zalai büntetőbíróságok felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség - néhány nappal az áprilisi büntető kollégiumi ülés után - 1957. április 13-án az alábbi jelentést küldte a Zala megyei MSZMP intézőbizottságának az „ellenforradalmi" bűncselekményekben folytatott zalai ítélkezési gyakorlatról:

81 „Az ellenforradalmi cselekményekkel szembeni határozott és erélyes küzdelem december hónapban bontakozott ki. December 12-13-án, a budapesti eseményeket követően a megyében is sztrájkot kezdtek az ellenforradalmárok, s nőtüntetést rendeztek. A tüntetést Zalaegerszegen a rendőrség a karhatalommal karöltve szétugrasztotta, a vezetőket pedig őrizetbe vették. Ezzel egy időben megindult a fegyverek összeszedése." 1958. október 7-én készült el az Igazságügy-minisztérium kollégiumi jelentése a Zala megyei bíróságok munkájának általános vizsgálatáról. A vizsgálat az 1958. augusztus 18. és szeptember 1. közötti időszakot érintette. A jelentés szerint az izgatásos bűntettek elbírálásánál a minősítést illetően kevesebb hibát lehetett találni, mint az államrend elleni szervezkedések esetében. E bűncselekmény-kategóriákban a büntetéskiszabási gyakorlat is megfelelt a büntetőpolitikai irányelveknek. 1958 elején látott napvilágot - az 1957 szeptemberéig rendelkezésre álló hatályos joganyag és büntető szakirodalom összegzéseképp - dr. Barna Péter büntetőjogász, egyetemi tanár Az állam belső biztonsága elleni bűntettek című műve is,

82 amely egy izgatásos bűncselekménynek a Zala Megyei Bíróság által első fokon, majd a Legfelsőbb Bíróság által jogerősen elbírált döntését tette komoly kritika tárgyává. „Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt, aki 1956. október 28-án szabadult vagyon elleni bűntett miatt kapott börtönbüntetéséből, 1956. december 13-án Zalaegerszegen délután 2 órakor megkezdett női tüntetésbe bekapcsolódott, mindjárt a tömeg élére állt, és beszédében a törvényes kormány ellen és a szovjet csapatok ellen uszított. .. Amikor a tömeg továbbvonult, a terhelt teljesen átvette a tüntetők irányítását, újból beszélt a tüntető tömeghez, és a kormány elleni harcra buzdított, majd az egyik jelenlevőnek előre elkészített papírlapot adott át felolvasás végett, melynek tartalma szerint a népet gyászra szólította fel."

83 81 ZML XXXV. 1. 1957. 32. ő. e. Igazságügyi szervek összefoglaló jelentései, 1957. április 13. Grabarics lózsef megyei ügyész jelentése. 82 BARNA i. m. 83 Uo. 200-201. p.