Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Mindezen intézkedések nem bizonyultak elégségesnek, s a gyorsított büntetőeljárásról szóló 1957. évi 4. számú törvényerejű rendelet

25 alapján a polgári bíróságok is részévé váltak a jogi megtorlásnak. A betöréses lopás, a közlekedés veszélyeztetése, az államrend elleni szervezkedés, a lázítás, valamint a hűtlenség alapján eljáró bíróságok a katonai rögtönbíráskodást voltak hivatva kiegészíteni. Nezvál szerint a gyorsított büntetőeljárással az volt a cél, hogy elsősorban mint visszatartó eszköz, a fenyegetettséggel fejtsen ki hatást.

26 A rezsim azonban nem volt megelégedve az eljáró igazságügyi szervek „ellenforradalom" elleni munkájával, ezért az MSZMP Intézőbizottsága által szorgalmazott s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kiadott 1957. évi 25. számú törvényerejű rendelet

27 alapján felállították a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát. Ez a fórum eljárhatott első fokon, fellebbezés, valamint törvényességi óvás esetén. Fellebbezéskor figyelmen kívül hagyhatta a súlyosítási tilalom jogi alapelvét is. Később az 1957. évi 34. törvényerejű rendelet

28 alapján létrehozták a megyei (fővárosi) népbírósági tanácsokat is. Ezek a tanácsok a gyorsított eljárás szabályai szerint jártak el, s a kiszabható büntetések rendkívüli módon behatároltak voltak. II. 1.2. Korabeli jogi szakirodalom A jogi szakirodalom már 1957 elején útmutatással szolgált az ítélkezési gyakorlat kialakításához az „ellenforradalmi bűncselekményeket" illetően. A Magyar Jog című folyóiratban jelent meg többek között dr. Vida Ferenc: Szempontok az anyagi büntetőjogszabályoknak ellenforradalmi cselekményekre alkalmazásához

29 című, dr. Marosné Safrankó Margit: Az ellenforradalmi bűncselekmények törvényi tényállása egyes elemeinek értelmezése

30 című, valamint dr. Barna Péter: Értelmezési és jogalkalmazási problémák az ellenforradalmi jellegű bűntettek körében

31 című dolgozata, amelyben több jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésre hívták fel a figyelmet. Mindezt azzal a céllal tették, „hogy megteremtsék a bűnüldözésben, az igazságszolgáltatásban az elvi tisztaságot, megállapítsák a felelősségre vonandók körét, az ellenforradalmi jellegű bűntettek elbírálása, megítélése tekintetében".

32 25 Magyar Közlöny, 1957. január 15. 26 Igazságügy-minisztériumi országos bírói értekezlet, 1957. február 16-17. 2

? Magyar Közlöny, 1957. április 6. ^ Magyar Közlöny, 1957. június 15. 29 Magyar log, 1957/1-2., 11-14. p. 30 Magyar log, 1957/5., 113-116. p. 31 Magyar log, 1957/9., 214-217. p. 3

2 Uo. 214. p.