Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Dr. Barna Péter a Magyar Jog 1957. évi szeptemberi számában már azt javasolta, hogy az ellenforradalmi bűntettek felszámolása keretében a BHÖben felvett törvényi tényállások szélesebb köre kerüljön alkalmazásra. A bíróságok közvetlen irányításában azonban elsősorban az Igazságügyminisztérium és a Legfelsőbb Bíróság jogpolitikai szerepét kell kiemelnünk.

33 11.1.3. Igazságügy-minisztérium Dr. Piros Sándor, a megyei bíróság elnöke

34 szerint a megyei ítélkezési gyakorlatra - első országos jogpolitikai útmutatásként - az 1957. február 15-16án az Igazságügy-minisztériumban tartott országos bírósági vezetői értekezlet

35 hatott leginkább. Ezen dr. Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter

36 a bíróságokra, a bírákra váró feladatokat ecsetelte. „Ha abból indulunk ki, hogy októberben ellenforradalom zajlott le és azóta sem szűnt meg még teljesen az ellenforradalom veszélye, akkor másképpen fogjuk elbírálni azokat a bűncselekményeket, amelyeket egyesek elkövettek, mintha abból indulnánk ki, hogy hazánkban nemzeti szabadságharc folyt le. Ha felismerjük, hogy az ellenforradalom következtében hazánk békéje és szabadsága halálos veszedelembe került, akkor helyesen alkalmazzuk törvényeinket az ellenforradalmi bűncselekmények elbírálásánál. Csak így válhatnak bíróságaink a proletárdiktatúra támaszaivá, így tölthetik be az osztálybíróság szerepét, így lehetnek hű végrehajtói pártunk célkitűzéseinek, s érdemelhetik ki a dolgozó népünk bizalmát és megbecsülését."

37 A bíróságok legfontosabb feladatának a következőket tartotta: - A népi demokratikus államrend védelme és erősítése. A rögtönítélő bíróság és a gyorsított büntetőeljárás, valamint a rendes büntetőeljárás keretében az osztályharcos ítélkezés az „ellenforradalmi, felforgató elemekkel" szemben. - A rend és a nyugalom teljes helyreállítása, a szocialista jogrend erősítése. Különösen nagy gondot kellett fordítani az „ellenforradalmi" bűncselekmények soron kívüli tárgyalására. 33 ZINNER Tibor: A kádári megtorlás rendszere. Budapest, 2001,449. p. 34 Dr. Piros Sándor (1924. július 23., Debrecen - 1985. július 9., Zalaegerszeg) 1950-ben szerzett jogtudományi doktorátust a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1952-1953 között elnökhelyettes a Békés Megyei Bíróságon. 1953-1982 között a Zala Megyei Bíróság elnöke. A Magyar Jogász Szövetség Zala Megyei Szervezetének elnöki tisztét is betöltötte. Támogatta a zalai jogászság csatlakozását a Pannon logász Szimpóziumhoz, annak munkájában szervezőként és előadóként is részt vett. In: NÉMETH László (szerk.): Jurati in Pannónia 1971-2005. Zalaegerszeg, 2005,119-120. p. 35 ZML XXV. 1. a) 1957. 36 Nezvál Ferenc (1909-1987) cipész, jogász, politikus, 1956-1966 között igazságügy-miniszter, ugyanebben az időben az MSZMP Központi Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő (Letenye, Lenti). 37 ZML XXV. 1. a) II. C. Bírósági értekezletek, 1957.