Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

5. Fegyverrejtegetés

12 6. Tiltott határátlépés

13 7. Háborús és népellenes bűntett

14 8. Gyújtogatás

15 9. Gyilkosság, szándékos emberölés

16 10. Fosztogatás

17 11. Rablás

18 Ez a statisztika azért is figyelmet érdemel, mert ezt a forrást a témával foglalkozók ismereteim szerint nem használták, s az általuk összegyűjtött adatok sem számoltak olyan, nem klasszikus értelemben vett „ellenforradalmi bűncselekményekkel", mint a gyilkosság, szándékos emberölés, fosztogatás, illetve rablás. A formanyomtatványon szereplő ellenforradalmi bűncselekmény-kategóriák meghatározásának körülményei egyelőre nem ismertek. Tehát ez egy, a korábban ismert forrásokhoz képest teljesebbnek tűnő, 1959. január végére elkészült s az Igazságügy-minisztériumnak elküldött statisztikai táblázat, amelynek zalai vonatkozásait teljes körűen egy következő tanulmányomban elemzem.

19 71 Az ítélkezési gyakorlat kialakítását meghatározó országos és helyi politikai, igazságügyi szintek II. 1. Országos szint A közvetlen pártirányítással működő állami és kormányzati vezetés, a belügyi szervek, a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügy-minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, annak kollégiumi határozatai, valamint ítéletei, s a korabeli jogi szakirodalom együttesen és külön-külön is kimutathatóan formálták, orientálták, megszabták a megyei bíróságok jelzett tárgyban folytatott ítélkezési gyakorlatát. 12 BHÖ 34. pont. 13 BHÖ 48. pont. 14 BHÖ 80-94. pont. is BHÖ 162. pont. 16 BHÖ 349., 351. pont. 17 BHÖ 427. c) pont. is BHÖ 229-235. pont. 19 MOL XLX-E1. j) 1959. A jelzett időszakban a Zala Megyei Bíróság „ellenforradalmi" bűncselekmények miatt jogerősen 292 felnőtt személyt és 13 fiatalkorút ítélt el (összesen: 305 fő). A felnőttek közül 287 személyt ítéltek el 1957. március 15-e előtt elkövetett bűncselekmények, 5 személyt az 1957. március 15-e után elkövetett cselekmények miatt. Ebből: államrend elleni szervezkedés miatt 169 személyt, izgatásos cselekmények miatt 113 személyt, fegyverrejtegetés miatt 6 személyt, gyújtogatás miatt 1 személyt, izgatásos bűncselekménnyel halmazatban elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés miatt 3 személyt ítéltek el.