Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Szita Szabolcs: Bűnbakképzés és a magyar zsidóság tragédiája

Történelmi tapasztalat, túl a középkori előítéleteken, az antijudaizmuson, túl a zsidóságnak és a környező társadalomnak a modern világban is létező elfogultságain és tapasztalatain, az egész társadalmi fejlődés különlegesen beteges állapota szükséges ahhoz, hogy zsidókérdés és antiszemitizmus központi társadalmi problémákká váljanak.

4 Magyarországon az 1920-as évek elejére az asszimilációs társadalmi szerződés érvényessége megszűnt. Egyre inkább teret kapott az a képzetrendszer, amely a zsidóságra hárította a felelősséget a háborús vereségért, a társadalmi forrongásokért, a békediktátum hozta nemzeti katasztrófáért, a társadalom minden bajáért. A bűnbakkoncepcióban a zsidók a társadalom abszolút káros elemeiként jelentek meg. Rájuk lehetett kivetíteni mindazt, ami elromlott, elveszett, ami rossz a magyarságra nézve. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az államhatárok erőszakos átszabdalásával tömeges áttelepülés folyt. A beérkező menekültáradatban az addigi egzisztenciájukat vesztett állami alkalmazottak, értelmiségiek magas arányt képviseltek. Trianon traumájában a társadalmi jelenségek monomániás, egyszerű, egyetlen okra történő visszavezetése hamar visszhangra talált. A judeo-szabadkőműves összeesküvés olyan kényszerképzet volt, mely gyors megoldást kínált, sokaknak fontos jelképes előnnyel és gyakran politikai haszonnal is járt. Nagyrészt felmentette a történelmi uralkodó köröket a háborús felelősség alól, legalábbis jelentősen enyhítette a felelősség súlyát. Sikerült a világháború, a vereség következtében elnyomorodott tömegek haragját - főként egyes zsidó fegyverszállítók visszaéléseinek ürügyén - a zsidók ellen fordítani. Az előítéletes befolyásolás, a módszer bevált, a nemzeti közösség a kudarc, a „balsors" magyarázatát hamar elfogadta.

5 A zsidók általános bűnbakként való rögeszmés beállítása a társadalmi valóság értelmezéséhez egyszerű, képlékeny, bármikor és bármire felhasználható fogás. Hatékony, sokaknak kétségbevonhatatlan és megcáfolhatatlan eszköz4 A modem antiszemitizmus egyrészt a középkori zsidóellenes előítéleten alapszik. A zsidókhoz vallási alapon megbélyegzettséget, erkölcsi kisebbértékűséget kapcsoltak. Ez adja helyenként máig a modem zsidóellenességnek a kész keretet, az elzárkózás, a bizalmatlanság és erkölcsi leértékelés beidegződéseit, formáit. A második elem a zsidóság és a környezet egymásról szerzett tapasztalatainak a tömege, mely az antijudaizmus hitelvesztése után is folytatódik, s a középkori zsidóellenes előítéletek kiüresedő kereteihez új tartalmakat csatol. A harmadik összetevőt a modern társadalomfejlődés zavarai produkálják. A társadalmi válságok, olyan folyamatok és mozgalmak, melyek a maguk útján végbemenni nem tudnak, így zsidóellenes mozgalmak irányába fordulnak vagy fordíttatnak. A 20. században ezek okozták, hogy több országban a zsidókkal kapcsolatos általánosítások valósággal rémképekké fejlődhettek, a zsidókérdés és antiszemitizmus központi társadalmi és politikai problémává eszkalálódott. HANÁK i. m. 222. p. 5 A német nacionalisták szerint az első világháború elvesztését kizárólag az okozta, hogy a pacifista zsidók orvul „hátba szúrták" a német nemzetet (Dolchstoßlegende).